A visszérgyulladás kevésbé veszélyes állapot, amely akár hamar meggyógyulhat, ennek ellenére fontos komolyan venni. A mélyebben fekvő vénákra is kiterjedhet ugyanis, és ekkor a vérrögök keletkezése miatt mélyvénás trombózis alakulhat ki. Amennyiben ezek a vérrögök leszakadnak, és a véráramba kerülnek, rövid úton a tüdőbe juthatnak és embóliát okozhatnak, amely életveszélyes állapot.
A tüdőembólia okai
A tüdőembóliát egyrészt vérrög okozhatja közvetlenül, amely elzárja a véráramlást a tüdő egyik artériájában. A legtöbb esetben a vérrög a láb mélyvénájában kezdődik, és a tüdőbe jut. Ritkábban fordul elő, hogy a vérrög a test egy másik részén lévő vénában alakulhat ki.
Mivel egy vagy több vérrög elzárja a véráramlást a tüdőbe, a tüdőembólia egyértelműen életveszélyes állapot. A lábban lévő vérrögök megelőzése valamint a visszerek kezelése, megelőzheti a tüdőembólia kialakulását.
Ritka esetekben olyan anyagok, mint a légbuborékok, zsírcsomók vagy egy daganat részei is elzárhatják a tüdőartériát.
A tüdőembólia tünetei
A tüdőembólia tünetei általában nagyon hirtelen jelentkeznek, és nagyon eltérőek lehetnek, attól függően, hogy a tüdő mekkora része érintett, mekkora a rögök mérete, és hogy fennáll-e tüdő- vagy szív alapbetegség.
A leggyakoribb tünetek közé tartoznak:
- Légszomj. Ez a tünet általában hirtelen jelentkezik. A légzési nehézségek még pihenés közben is előfordulnak, és fizikai aktivitással rosszabbodnak.
- Mellkasi fájdalom. Olyan érzés, mintha szívroham alakult volna ki. Ez a fájdalom gyakran éles, és mély belégzéskor érezhető. A fájdalom megakadályozza a mély levegővételt. Köhögéskor, és lehajoláskor is érezhető.
- Ájulás. Ájulás következik be, ha a pulzusszám vagy a vérnyomás hirtelen leesik.
A tüdőembólia egyéb tünetei a következők lehetnek:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Köhögés, amely véres vagy véres nyálkát tartalmazhat.
- Szapora és szabálytalan szívverés
- Szédülés
- Túlzott izzadás
- Láz
- Lábfájdalom vagy duzzanat, vagy mindkettő, általában az alsó lábszár hátsó részén.
- Nyirkos, elszíneződött bőr, vagyis cianózis, vagyis az ajkak és az ujjak kékes elszíneződése (a szövetek oxigénhiányos állapota miatt)
Növelhetik a tüdőembólia kockázatát:
- Műtét, különösen ízületi műtét.
- Különböző egészségügyi állapotok: daganatok, szívbetegségek, tüdőbetegségek, csípő- vagy lábcsonttörés és egyéb trauma.
- Hormonalapú gyógyszerek, például fogamzásgátló tabletták vagy hormonpótló terápia.
- Terhesség és szülés. A kockázat a szülés után körülbelül hat hétig a legmagasabb.
- Hosszabb ideig tartó mozdulatlanság, például kényszerű ágynyugalom, vagy hosszú repülőút.
- Kor. A kockázat növekedik, különösen 40 éves kor felett.
- Családtörténet és genetika. Bizonyos genetikai változások, amelyek növelhetik a vérrögök kialakulásának kockázatát.
- Elhízás.
Az azonnali orvosi kezelés célja, a vérrögök feloldása, és más vérrögök kialakulásának megakadályozása. Ezért általában antikoaguláns kezelést alkalmaznak, és a vérrögök feloldására trombolitikumos gyógyszereket kap a beteg.
Mit tehetünk, hogy megelőzzük az újabb tüdőembóliát?
- Vérhígítók szedésének folytatása, rendszeres orvosi ellenőrzés mellett.
- Életmódbeli változások beiktatása, mint például egészséges táplálkozás, testmozgás, és a dohányzás abbahagyása.
- Kompressziós harisnya használata a mélyvénás trombózis megelőzésére.
- Folyamatos lábmozgatás, főleg, ha hosszú ideig ülni kell. (hosszú utazás)
- Ha műtéti beavatkozás történt, a lehető leghamarabb mozogni kell, amint lehetséges.
Legjobban: