A klímaváltozásnak ez a két fő mozgatórugója

Eddig csak a hőmérséklet-változás alapján határozták meg a globális felmelegedés súlyosságát, pedig az éghajlatváltozásnak valójában két fő mozgatórugója van: a hőmérséklet és a páratartalom.

Amikor a globális felmelegedés súlyosságának meghatározásáról van szó, akkor nemcsak a hőmérsékletet, hanem a páratartalmat is figyelembe kell venni, ugyanis az is hozzájárul a szélsőséges időjárási jelenségek kialakulásához - állítja egy új tanulmány, amelyről a Yahoo!news is hírt adott. A klímakutatók eredményei szerint a hőmérséklet és a páratartalom változásának együttes elemzése arra világít rá, hogy az 1980 óta bekövetkezett klímaváltozás csaknem kétszer súlyosabb a korábban becsültnél.

ember áll a szakadó esőben
Az új számítások szerint a klímaváltozás sokkal súlyosabb, mint gondoltuk. Fotó: Getty Images

A páratartalom is számít, nem csak a hőség

A szélsőséges időjárási jelenségek , például az áradások és heves esőzések során keletkező energia összefügg a levegő páratartalmával. Egy amerikai és kínai tudósokból álló kutatócsoport ezért egy kevésbé ismert időjárási mérőszámot, a légkör nedvességenergiáját meghatározó, egyenértékű potenciális hőmérsékletet, a théta-e-t használta vizsgálatai során.

Mint kiderült, a globális felmelegedés következtében a levegő egyre párásabb lesz: egy Celsius-fokos melegedés csaknem 7 százalékkal növeli meg a levegő nedvességtartalmát. Ez azért okozhat problémát, mert minél magasabb a páratartalom, annál komolyabb időjárási szélsőségekre - például sima eső helyett égszakadásra - lehet számítani, amikor ez a nedvesség lecsapódik. Ráadásul a pára a levegő további melegedését is elősegíti.

A tavalyi év végén jelent meg az egyik legnagyobb streamingszolgáltató kínálatában a Ne nézz fel! című katasztrófafilm, amely hamisítatlan fekete humorral tart görbe tükröt az emberiség elé. A film nem titkoltan napjaink egyre fokozódó klímaválságára reflektál, rámutatva több olyan közkeletű tévhitre , amelyek akadályt gördítenek a veszély elleni fellépés elé.

Nagyobb a baj, mint gondoltuk

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

1980 és 2019 között a globális átlaghőmérséklet nagyjából 0,79 Celsius-fokkal emelkedett. Ám ha a páratartalom növekedését is beleszámoljuk, akkor olyan, mintha már 1,48 Celsius-fokos felmelegedésnél tartanánk, a trópusokon pedig már a 4 Celsius-fokos átlagot is elértük.

Ezek a megállapítások azért is jelentősek, mert csupán a hőmérséklet-változást figyelve úgy tűnhet, hogy a felmelegedés a trópusokon nem annyira erőteljes, közben viszont a magas páratartalom jelentősen felpörgeti a viharaktivitást, így egyre gyakoribbá válnak ciklonok és a monszunok is, ez pedig egyértelműen a klímaváltozás számlájára írható - magyarázta Veerabhadran Ramanathan, a tanulmány társszerzője. A levegő páratartalma tehát kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy a felmelegedés mennyire hat ki az emberek egészségére és jólétére most és a jövőben is - jegyezte meg Katharine Mach, a Miami Egyetem természettudósa, aki nem vett részt a tanulmányban.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Ma változóan felhős lesz az ég, az ország döntő részén többórás napsütés várható, majd délutántól nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 9 fok között alakul. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.