A klímaváltozás miatt egyre általánosabbá válhatnak az enyhe és csapadékszegény telek, a kelleténél jóval melegebb tavaszok, illetve a gyakori hőhullámokkal tűzdelt, jellemzően száraz nyarak. Ezek pedig nemcsak az embereket viselik meg, hanem a növényeket, egyebek mellett az olajfákat is.
Veszélyben a görög olívaolaj?
Görögország a harmadik legnagyobb olívaolaj-termelő ország a világon, most azonban nagy bajban vannak a gazdák. "Olyan jelenségeknek és problémáknak vagyunk most a tanúi, amelyeket 20 évvel ezelőtt el sem tudtunk volna képzelni" - mondta a Reuters-nek Michalis Antonopoulos olajbogyó-termelő. Becslése szerint a Görögország legismertebb olajbogyó-termelő régiójának számító Kalamatában most legalább 50 százalékkal esett vissza a termelés.
Egyes fákon - amelyek több száz évig megbízhatóan hozták a termést - már csak üres ágak láthatóak, a kifejlett olajbogyók egy része pedig vagy kiszáradt a szokatlan hőség miatt, vagy a gyümölcslégy áldozata lett és elrohadt. Egy olajbogyó-szakértő, Stavros Vemmos szerint ráadásul a jövőben az is előfordulhat, hogy Görögország egyes részei teljesen alkalmatlanná válnak majd az olajbogyó termesztésére, ugyanis az előrejelzések szerint ezeken a vidékeken állandósulni fog a vízhiány és a hőség.
Eltűnhet a "zöld arany"
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A 2020-21-es szezonban 275 ezer tonna olívaolajat termelt Görögország, amelynek több mint felét külföldre adták el. Az uniós előrejelzések szerint azonban 2021-22-ben mintegy 45 ezer tonnával elmarad a termelés mennyisége az előző évitől. A klímaválság tehát semmit sem kímél, és a gazdák attól tartanak, hogy hamarosan már képtelenek lesznek kielégíteni az általuk csak "zöld aranynak" nevezett extra szűz olívaolaj iránti keresletet.
