"Előfordult már, hogy úgy érezte, furcsa íze van a víznek, ha egy ideje már újrafelhasználható műanyag kulacsban állt? Úgy tűnik, ennek egyértelmű, de aggasztó oka van" - olvasható a Koppenhágai Egyetem friss közleményében. Jan H. Christensen és Selina Tisler, az egyetem kémikus kutatói arra keresték a választ egy részletes kísérletben, hogy milyen vegyületek kerülnek a bennük tárolt folyadékba a leggyakrabban használt műanyag kulacsokból. A Journal of Hazardous Materials című tudományos folyóiratban publikált eredmények pedig némiképp még a kutatókat is meglepték.
Több száz vegyület oldódik ki a palackokból
A kísérlet során a két kutató három különböző típusú ivókulacsot tesztelt, amelyek mindegyike országszerte megtalálható a dániai boltokban. Kettő ezek közül biológiailag lebomló műanyagból készült a gyártóik szerint. Mindhárom termékből új és használt palackokat is vizsgáltak. A kulacsokban 24 órán keresztül tárolt csapvíz összetételét gépi mosás előtt és után is elemezték, illetve azt követően is, hogy sima csapvízben többször kiöblítették a palackokat. Az elemzéshez folyadékkromatográfot, tömegspektrométert és egyéb módszereket egyaránt alkalmaztak a minél részletesebb eredmények érdekében.
"Megdöbbentett minket, milyen nagy mennyiségű vegyi anyagot találtunk a vízben, miután 24 óráig állt a kulacsokban. Vegyületek százai jelentek meg a vízben, beleértve olyan vegyületeket, amelyeket soha korábban nem mutattak még ki műanyagokból, illetve olyanokat is, amelyek potenciális károsak az egészségre. A gépi mosás után pedig a különféle vegyületek száma néhány ezerre emelkedett" - árulta el Christensen professzor. Egészen pontosan 400 különböző vegyületet mutattak ki, amelyek a műanyag kulacsokból oldódtak ki, valamint 3500 olyan vegyületet, amelyek a mosógépekben használt mosószerből származtak. Ezek egy része ismeretlen, korábban nem azonosított vegyület, de még az ismert vegyületek 70 százaléka esetében sem tudni, hogy mérgezőek-e az emberre nézve.
"A gépi mosás után zömében mosogatószer-összetevők szabadultak fel. A kulacsokból származó vegyületek többsége ugyanakkor mosás és extra öblítés után is megmaradt. Mi több, a legmérgezőbb vegyületek, amelyeket azonosítottunk, éppen azok után kerültek a vízbe, hogy a palackot előzetesen mosogatógépben tisztítottuk. Vélhetően ennek az az oka, hogy a mosás erősen lekoptatta a műanyagot, így fokozódott a vegyületek szivárgása" - magyarázta Selina Tisler. Hozzátette, az újonnan vásárolt kulacsokból közel 500 különböző vegyület került a vízbe még azután is, hogy elöblítették azokat. Ezek közül több mint 100 magából a műanyagból származott.
Nem tudhatjuk, károsak-e az egészségre
Tisler elmondása szerint egyelőre nem lehet olyan következtetés levonni, hogy a palackokban tárolt ivóvíz káros lenne az egészségre, mivel mindeddig csupán az egyes vegyületek koncentrációját becsülték fel, a toxikológiai vizsgálatokat pedig még nem fejezték be. "Önmagában az, hogy ezek a vegyületek bekerültek a vízbe, még nem jelenti, hogy maga a víz mérgező lenne, illetve hatással lenne ránk, emberekre. A probléma azonban az, hogy nem lehetünk semmiben sem biztosak. Elvileg azért nem túl jó, ha mosószermaradványokat és egyéb vegyületeket iszunk" - hangsúlyozta a kutató.
"Sokat foglalkozunk azzal, hogy milyen mennyiségben jutnak például rovarirtószerek az ivóvizeinkbe. Miközben azonban vizet öntünk egy palackba, hogy abból igyunk, minden alkalommal különféle vegyületek százait, ezreit juttatjuk mi magunk a vízbe. Habár egyelőre nem tudjuk, hogy ezek a vegyületek az újrafelhasználható palackokból hatással vannak-e az egészségünkre, a magam részéről inkább üveg vagy minőségi rozsdamentes acélból készült kulacsot fogok használni a jövőben" - foglalt állást Christensen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
