Szinte minden háztartásban vannak olyan műanyag dobozok, amelyek a megmaradt élelmiszerek tárolására szolgálnak. Több kutatási eredmény is felhívta azonban a figyelmet, hogy bizonyos vegyületek a műanyag edényből a benne lévő élelmiszerbe oldódhat, ezek pedig a szervezetünkben felhalmozódva veszélyt jelenthetnek az egészségünkre. A műanyagban lévő több ezer vegyület élettani hatásairól még mindig nagyon keveset tudhatunk, ami viszont kiderült, az is aggodalomra adhat okot. A Guardian cikke annak járt utána, hogy milyen veszélyeket jelenthetnek ezek a mindennapokban használt termékek az egészségünkre.
Nem tudjuk, mennyire veszélyesek ezek a vegyületek
A két leggyakrabban emlegetett, problémás vegyületcsoport a ftalátok , illetve a BpA-kén ismert biszfenol A. A ftalátok a műanyagok rugalmasságát biztosítják, és megtalálhatóak például az élelmiszerek csomagolásában, vagy a műanyag evőeszközökben is. Kimutatták azonban, hogy ezek az anyagok a szervezetben felhalmozódva hormonális zavarokat idézhetnek elő, csökkentik a termékenységet, de idegrendszeri zavarokkal és az asztmával is összefüggésbe hozták már.
A másik problémás vegyület a BpA, ami korábban szintén nagy arányban fordult elő csomagolásokban és műanyag eszközökben. Ez többféle daganatos megbetegedéssel is kapcsolatba hozható, illetve a csecsemők szervezetébe jutva súlyos fejlődési rendellenességeket válthat ki. Emiatt a babáknak szánt poharak és cumisüvegek már nem tartalmazhatnak BpA-t, viszont a műanyag termékek egy részében még mindig megtalálható.
Gyártásuk során a műanyagokhoz sok más olyan vegyületet is hozzáadnak, melynek hosszú távú élettani hatásait még mindig nem ismerjük, és még csak feltüntetve sincsenek a termékek csomagolásán . A kutatók szerint ezért nehéz is csoportosítani a műanyag termékeket aszerint, hogy melyik jelenthet potenciálisan veszélyt az egészségünkre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tavaly egy svájci székhelyű nonprofit szervezet 900 olyan vegyületet gyűjtött össze, amelyet szinte biztosan, illetve 3400 olyat, amelyet valószínűleg felhasználhatnak a legtöbb műanyag termék gyártásakor. A 4300 összegyűjtött vegyület 60 százalékáról a szervezet szerint semmilyen kutatási eredmény nincsen, vagyis nem tudhatjuk, hogy milyen hatással vannak az egészségünkre. Bár ezek legtöbbje valószínűleg semmilyen kockázatot nem jelent, az ilyen nagymértékű bizonytalanság önmagában is nyugtalanító - emelték ki.
A tesztek sem megbízhatóak?
Az amerikai Műanyagipari Szövetség álláspontja szerint a leírásnak megfelelő használat mellett a kereskedelmi forgalomban lévő műanyag termékek mindegyike biztonsággal használható. Mint írták, ezeket a termékeket az Egyesült Államok Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) is rendszeresen vizsgálja, a problémás anyagokat pedig azonnal visszahívják a boltok polcairól. Egyes szakértők szerint azonban a vizsgálatok nem kellően szigorúak és nem minden esetben felügyelik független személyek, így az eredmények is megkérdőjelezhető pontosságúak.
A tesztek egy részét maguk a termékek gyártói végzik, és bár ezek eredményeit az FDA is megvizsgálja, a tesztelés módját nem ők határozzák meg, inkább csak ajánlásokat tesznek. Sokszor ráadásul ezek az ajánlások sem állnak teljes összhangban a legújabb tudományos nézetekkel és kutatási módszerekkel.
Hogyan vonjuk ki a műanyagot az étrendünkből?
A fent felsorolt okok miatt érdemes megfogadni az alábbiakat:
- A műanyag dobozok helyett érdemes üvegből vagy fémből készült edényeket használni.
- Ha mégis műanyag dobozokat használunk, ne tegyük ki azokat komolyabb hőhatásnak, lehetőleg ne tegyük be se a mikróba, se pedig a mosogatógépbe ezeket.
- Ne használjuk hosszú évekig ugyanazt a dobozt, ha már karcokat, elszíneződéseket látunk rajtuk, jobb, ha eldobjuk.
- Zsíros, olajos ételeket semmiképpen sem javasolt tárolni műanyag edényben, ezek ugyanis elősegítik a veszélyes anyagok kioldódását.
- Törekedjünk ez esetben is az újrahasznosítható, zöld megoldásokra, a műanyag csomagolás helyett használhatunk például méhviaszból készült kendőket.
