Az egymást követő szélsőséges hőhullámok számos hőmérsékleti rekordot megdöntöttek. A magas átlaghőmérséklet és a nyári hőhullámok szárazságot okoztak Dél-Európa jelentős részein, miközben a sarkvidéki területek hőmérséklete csaknem egy egész Celsius-fokkal meghaladta a szokásosat - közölte a műholdas figyelőszolgálat, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével magyarázza a jelenséget. A C3S adatai szerint az elmúlt öt év hőmérséklete 2 Celsius-fokkal haladta meg Európában a 19. század második felére jellemző értéket. A kontinens eddigi legmelegebb 12 évéből 11-et 2000 óta jegyeztek fel.
Európa egyes részein bizonyos időszakokban 4 fokkal is melegebb volt a sokévi átlagnál, a júniusi és júliusi hőhullámok pedig hőmérsékleti rekordokat döntöttek meg szerte Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Nagy-Britanniában. Világszerte egyébként 2019 a második legmelegebb év volt 2016 mögött, de csak azért, mert abban az évben kivételesen erősen éreztette hatását a El Nino nevű meleg légköri jelenség a Csendes-óceán térségében.
A felmelegedés folytatódni látszik Európában ebben az évben is, a műholdas megfigyelőrendszer 2019 decembere és 2020 februárja közötti adatai szerint az elmúlt tél volt a legenyhébb a kontinensen a feljegyzések kezdete óta. A Copernicus szakemberei szerint 2019-ben tovább nőtt és évmilliók óta nem látott szintet ért el a légkörben az üvegházhatású gázok, köztük a szén-dioxid és a metán koncentrációja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
