A cukorbetegség a kisállatok körében sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a betegség a kutyák 0,15 százalékát, és a macskák 0,58 százalékát érinti. A legveszélyeztetettebbek a 9 évnél idősebb macskák, de a betegség fiatalabb állatok körében is előfordul. Míg a macskák esetében a kandúrok sokkal gyakrabban lesznek cukorbetegek, mint a nőstény macskák, a kutyák esetében ez pont fordítva van: a cukorbeteg szukák száma csaknem háromszor nagyobb a kanokénál.
A kisállat-cukorbetegségnek két típusa létezik. Az 1-es típus esetében a hasnyálmirigy nem termel inzulint , ami megnehezíti a szervezet számára a glükóz feldolgozását. A 2-es típusú cukorbetegség esetében relatív inzulinhiányról van szó. Esetenként előfordulhat, hogy elegendő inzulin termelődik, de a sejtek nem veszik fel, így a hormon nem működik hatékonyan, ami vércukorszint-emelkedéshez vezet. Az inzulin egy hormon, ami lehetővé teszi a sejtek számára, hogy felszívják a glükózt, ami a szervezet egyik fő energiaforrása. Megfelelő inzulinműködés nélkül a sejtek éhezni kezdenek, ami számos rendellenességhez vezethet. A szervezet pedig elkezdi kimosni a véráramból a glükózt a vizeleten keresztül, ez okozza a cukorbetegség elsődleges klinikai tünetét, a túlzott szomjúságot és a gyakori vizelést. Megfelelő kezelés hiányában a cukorbetegség tünetei a kellemetlentől a nagyon súlyosig terjedhetnek.
A cukorbetegség tünetei
"A kisállat-tulajdonosok számára elengedhetetlen, hogy fel tudják ismerni a cukorbetegség tüneteit, mert ez lehet az első lépés a diagnózis, majd a megfelelő kezelés felé. Ha azt veszik észre, hogy kedvencük több vizet iszik a szokásosnál; gyakrabban vizel és előfordulnak "balesetek" a lakásban; gyakran éhes, de mégis megtartja, vagy akár veszít is a súlyából; száraz és fénytelen a szőre vagy többet alszik és kevésbé aktív, akkor feltétlenül forduljanak állatorvoshoz, hogy felmérjék a diabétesz veszélyét." - mondta Michał Ceregrzyn, a Kisállatorvos.hu szakértője.
A diagnózis felállításához elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, ezért a gazdák, ha tehetik, vigyenek magukkal friss mintát kisállatuk vizeletéből, a gyorsabb eredmény érdekében. Az állatorvos glükóz- és egyéb cukorbetegséget indikáló anyagok jelenlétét vizsgálja a mintában, és megméri a vércukorszintet is. Ha a vércukorszint folyamatosan magas, és az a vizeletben is kimutatható, akkor magas a cukorbetegség valószínűsége.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kockázati tényezők
A leggyakoribb kockázati tényezők hasonlók az ember és az állatok esetében: a kor, a genetikai adottságok és a túlsúly a cukorbetegség leggyakoribb okai között szerepel. A macskák esetében további kockázati tényezők lehetnek még a mozgásszegény, benti életmód, akárcsak a rendszertelen étkezés mozgáshiánnyal kombinálva.
Mivel a genetikai adottságok a leggyakoribb kockázati tényezők közé tartoznak, bizonyos fajták esetében gyakrabban alakul ki cukorbetegség. A kutyák között széles körben érintettek a szamojédek, tibeti terrierek, cairn terrierek, törpe uszkárok, bichon frise-ek, ausztrál terrierek, svéd lapphundok, svéd elkhoundok és border colliek. Sokan úgy vélik, hogy a keverékek inkább hajlamosak a cukorbetegségre, mint a fajtatiszta kutyák.
A macskák körében a házimacskák gyakrabban érintettek, mint a fajtatiszta macskák. A fajtatiszta macskák között a burmai, az orosz kék, a norvég erdei macska, európai rövidszőrű macska és az abesszin macskák esetében nagyobb arányban fordul elő a betegség, mint más macskafajtáknál.
Az elhízás az egyik leggyakoribb, életmódhoz köthető kockázati tényező a macskák esetében, ami viszont megfelelő odafigyeléssel és gondoskodással visszafogható. Az elhízás megelőzéséhez két tényezőt fontos figyelembe venni: a helyes étrendet és az aktív életmódot. Az ideális étrend kialakításában érdemes állatorvos segítségét kérni, hiszen ez a házikedvenc mérete, fajtája és kora szerint is változhat. Az aktív életmód, rendszeres séták és gyakorlatok nem csupán abban segítenek, hogy megőrizzük kisállatunk egészségét, de ezekkel számos súlyos betegség kockázata is mérsékelhető, köztük a diabéteszé is. Mivel az elhízás hosszabb folyamat eredménye, a kisállat-tulajdonosoknak gyakran nehézséget okoz, hogy időben észleljék a kialakuló túlsúlyt. Ezért javasolt rendszeresen mérni és állatorvoshoz vinni a kisállatot, különösen, ha úgy látjuk, hogy hízik. Az állatorvos összeállít majd egy megfelelő étrendet, ami segít leadni a túlsúlyt, és megőrizni az egészséges állapotot.
Kezelés
A cukorbetegség legtöbb esete jelenleg gyógyíthatatlan, de megfelelő tájékozódással és állatorvosi segítséggel a kisállat-tulajdonosok sikeresen meg tudják őrizni kedvencük egészségét. A kezelési módszerek között leggyakrabban a kisállat szükségletéhez igazodó, előre megszabott étrend, rendszeres testmozgás, vércukorszint ellenőrzés, inzulin injekciók szerepelnek. Egészségi állapotuk és koruk alapján javasolt lehet továbbá egy rendszeres mozgást előíró edzésterv is, mivel ez segíthet szinten tartani a cukorbeteg kisállatok vércukorszintjét .
Ez is érdekelhet
Megfelelő odafigyelés, törődés és állatorvosi előírások segítségével a diabétesz kordában tartható, és a cukorbeteg kisállatok ugyanolyan teljes és boldog életet élhetnek gazdáik mellett, mint egészséges társaik. A szigorúan betartott diéta segítségével ráadásul a cukorbeteg kutyák és macskák várható élettartama is ugyanakkora, mint a többi kisállaté.
