Nem elég csupán etetni és itatni kedvenceinket – erről már az ötödik évfolyamnak szóló, Természettudomány 5. című tankönyvben is írnak. A Nemzeti Köznevelési Portálon is elérhető tananyagban például kiemelik, hogy mielőtt állatot fogadnánk be a családba, jól át kell gondolnunk a döntést, hiszen az állattartás egy pénz- és időigényes elfoglaltság. Nagyon fontos, hogy gondoskodjunk állataink szőrének ápolásáról, illetve megadjuk nekik a megfelelő mennyiségű figyelmet és törődést, valamint a lehetőséget az elegendő mozgásra. A mi felelősségünk továbbá, hogy kedvencünk minden szükséges védőoltást és gyógyszert megkapjon.
Mikor szükséges antibiotikumos kezelés?
A legodaadóbb gondoskodás mellett is előfordulhat, hogy kedvencünk megbetegszik, például összeszed valamilyen vírusos vagy bakteriális fertőzést. Arról, hogy mikor kapjon antibiotikumot a beteg kisállat, alapvetően a kezelő állatorvosnak kell dönteni, az adott kisállat, az egyedi eset ismeretében – írta válaszul egy kisállattartó kérdésére Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos. Kiemelte azonban, hogy csakis bakteriális eredetű fertőző betegségek esetén indokolt az antibiotikum alkalmazása – ezek a szerek ugyanis hatástalanok a vírusokkal szemben.
A szakember példaként megemlítette, hogy egy baktérium okozta alsó légúti fertőzés vagy egy heveny hasnyálmirigy-gyulladás mindenképpen antibiotikumos kezelést igényel, és természetesen minden esetben szigorúan követni kell az állatorvos előírásait. „Vírusfertőzés esetén legfeljebb abban az esetben indokolt a használatuk, ha szinte biztosra vehető, hogy van bakteriális felülfertőződés is.”
Mikor felesleges az antibiotikum?
Enyhébb gyomor- és bélrendszeri panaszokat – például hányást vagy hasmenést – okozó bakteriális fertőzésnél ritkán van szükség antibiotikumos kezelésre. Ilyenkor ugyanis jellemzően az eleség megváltoztatása vagy a táplálék átmeneti megvonása is elegendő az állat gyógyulásához. Többnyire az orrfolyással és tüsszögéssel járó felső légúti bakteriális fertőzések is könnyen meggyógyulnak antibiotikum nélkül is. Ilyenkor bevethetünk némi tüneti kezelést, de a „munka” nagy részét az állat immunrendszerére kell bíznunk.