A tanszékén folyó kutatás többek között megállapította, hogy a kutyák várható élettartama és az egészségben eltöltött évek száma a fajta és a méret mellett egyéb tényezőktől is függ, mint például a táplálkozás , az életmód vagy a genetika. Az eredmények némelyike még a kutatókat is meglepte, például, hogy a kutyát az élete során érő traumatikus események hosszú távú negatív hatásokkal járhatnak a kutya későbbi egészségére nézve.
Az ELTE kutatói a világon elsőként elemezték a traumatikus események hosszú távú hatását a kutyák egészségére. Azok a kutyák, akik életük során valamiféle megrázó élethelyzetet éltek át, nagyobb valószínűséggel szenvedtek egészségügyi panaszoktól. A gazdák beszámolói alapján ilyen következményekkel járhat, ha a kutya menhelyre került , gazdát váltott vagy megváltozott a család szerkezete (például születés vagy halál miatt), a kutya súlyos sérülést vagy elhúzódó betegségben szenvedett, esetleg elveszett. Ha az eb több ilyen eseményt is átélt, a gazdák nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a kutya viselkedésén ezek a múltbeli események maradandó nyomot hagytak.
Felfedezték azt is, hogy a magyar mintában a keverékek egészségesebbnek bizonyultak fajtatiszta társaiknál. A magyarországi fajtatiszta kutyák körében korábban bukkannak fel egészségügyi problémák, mint a keverékeknél. Emellett a legidősebb, 12 év feletti korcsoportban is nagyobb a keverékek aránya, mint a fiatalabbaknál, ami arra utal, hogy a fajtatiszták rövidebb ideig élnek, mint keverék társaik.
Ez is érdekelhet
A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása, amely kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást, segíti a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, és egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul. A ELTE Szenior Családi Kutya Program részeként több mint száz idősödő, 8 évnél öregebb kutya életét követik figyelemmel a kutatók négy éven át.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: