A máj bonyolult működésű szerv, amely központi szerepet tölt be az anyagforgalomban. Működése szoros kapcsolatban áll az emésztéssel, ugyanis a vékonybélből felszívódó anyagok egy része közvetlenül ide kerül, majd itt hasznosul, a méreganyagok pedig inaktiválódnak. A máj fő terméke az epe, illetve a különféle epesavak, amelyek a zsíremésztés nélkülözhetetlen anyagai.
Cholangitisről az epehólyag és a májban található epevezetékek gyulladása esetén beszélünk. Cholangiohepatitis esetén pedig az epevezetékek mellett a máj is érintett. A két betegség együtt alakítja ki az úgynevezett CCHS szindrómát, amely leggyakrabban perzsa, sziámi és himalájai macskákban jelenik meg.
A máj- és epevezeték-gyulladás kialakulása
Macskában a közös epevezeték és a hasnyálmirigy-vezeték egy helyre nyílik a vékonybélbe kerülés előtt. Emiatt gyakran együttes fertőzés alakul ki, hányás során ugyanis a fertőzött epe visszakerül ezekbe a vezetékekbe, illetve nagyon gyakran úgynevezett gyulladásos bélbetegséggel együtt jelentkezik. A betegségre hajlamosíthat a májban található epevezeték gyulladása, illetve elzáródása, a máj elzsírosodása, vagy a vese állományának krónikus gyulladása is. Diagnosztikai nehézsége miatt a betegség gyakran már csak az állat elhullását követő kórbonctani vizsgálatok során derül ki.
Manapság a betegség három fő típusát különítjük el:
- gennyes gyulladás, amely során mind az epevezetékben található, mind a vékonybélbe kerülő epefolyadék gennyessé válik. Itt általában kedvező a prognózis.
- nem gennyes típusú gyulladások, amelyek többször kiújulhatnak, a prognózis pedig széles skálán mozoghat.
- limfocitás/limfoplazmocitás gyulladás, amikor ezek a sejtek betörnek és teljesen körülveszik az ún. triádot (máj gyűjtőér, epehólyag és májartéria). Itt legtöbb esetben rossz a prognózis, a krónikus lefolyásra és a cirrózisra (kötőszövet sarjadzásra) való hajlam miatt.
A máj- és epevezeték-gyulladás tünetei
Gennyes epevezeték- és májgyulladás:
- láz
- duzzadt, fájdalmas hasi területek - a hasűri folyadékfelhalmozódás következtében
- bőr, illetve a szemfehérje sárgás elszíneződése
- kiszáradás
- sokk
Nem gennyes epevezeték- és májgyulladás:
- megnagyobbodott máj
- enerváltság
- étvágycsökkenés (anorexia)
- hányás
- elégtelenül működő epevezetékek esetén:
- nagyon megnő az étvágy
- borzas szőr
- a mellkas változó területein kopasz foltok alakulnak ki
- a széklet színe a fehértől a szürkéig változik
- a máj súlyosan károsodik, cirrózis alakul ki
A máj- és epevezeték-gyulladás okai
Gennyes máj- és epevezeték-gyulladás
Fertőző eredetű:
- E. coli
- Enterobacter
- Enterococcus
- Streptococcus
- Klebsiella
- Actinomyces
- Clostridia
- Bacteroides
- Toxoplasmosis (nagyon ritkán)
Nem fertőző eredetű: Minden esetben a májon kívül kialakuló epevezeték vagy az epehólyag elzáródása következtében alakul ki.
Nem gennyes máj- és epevezeték-gyulladás
Ezek a betegségek hajlamosítanak rá:
- májon kívül kialakuló epevezeték-elzáródás
- epehólyaggyulladás
- epekövek
- hasnyálmirigy-gyulladás
- gyulladásos bélbetegségek
- a vese állományának krónikus gyulladása
A máj- és epevezeték-gyulladás diagnózisa
Az állatorvos fizikai vizsgálatot végez, illetve megpróbálja a betegség kialakulásának előzményeit megismerni. Teljes vérkép, a vér biokémiai vizsgálata, illetve vizeletvizsgálat is szükséges. Ezek eredménye anémiára hívhatja fel a figyelmet, a megemelkedett májenzim-szintek jelzik a májkárosodást. Továbbá bilirubinuria jelentkezhet: a vizeletben megjelenik a hemoglobin bomlásából származó bilirubin és/vagy limfocitózis alakul ki. A háttérben húzódhat daganat is, amely okozhatja a máj, illetve az epevezeték duzzanatát. Mindezeken túl nagyon gyakran mutatható ki genny az epefolyadékban, amely elzáródást okoz.
Amennyiben az állatorvos a hasnyálmirigy duzzanatára gyanakszik, a tripszin immunoreakciós vérvizsgálata szükséges, amely a pancreas működőképességét méri fel.
A B12-vitamin mennyiségét szintén vizsgálják, melynek alacsony szintje utalhat a vékonybél felszívódási zavaraira, de akár hasnyálmirigy-megbetegedésre is. Gyakran véralvadási zavarokkal kapcsolatos teszteket is elvégez az orvos, a tiroxinszint változása pedig a pajzsmirigy daganatát jelezheti.
Amennyiben perzsa vagy himalája fajtákról van szó, további tesztekre van szükség a veleszületett vesebetegség kizárására.
Mellkasi és hasi röntgen, illetve hasi ultrahang használatos a máj, a hasnyálmirigy, illetve a vesék átvizsgálásához: ezzel az orvos számára jól láthatóvá válnak a daganatos elváltozások. Közelebbi vizsgálatokhoz laparatómiát használnak: ilyenkor egy apró lyukon juttatják be a szervezetbe a laparaszkópot, amely egy kis, hajlékony műszer, mely egy kamerával, illetve egy kis csipesszel is el van látva, így jól láthatóak a biopsziához szükséges területek, illetve egyúttal a mintavétel is akadálytalan.
A máj- és epevezeték-gyulladás kezelése
Gennyes gyulladásnál antibiotikumok adására van szükség, nem gennyes esetén pedig immunerősítő készítményeket is kapnak mellé a macskák. Ha az állatnak limfómája van, akkor kemoterápia alkalmazására van szükség. A májat többek közt antioxidánsokkal védik a súlyosabb károsodástól. B- és E-vitamin-komplexek is segíthetik a gyógyulást, illetve K-vitamin adása is ajánlott véralvadási zavarok esetén.
Bizonyos eseteknél szükség van sebészi beavatkozásra: például ha az epe ürülése akadályba ütközik. Enyhe esetekben járóbeteg ellátásban kezelik az állatokat, ha azonban kiszáradásra vagy alultápláltságra utaló tünetek jelentkeznek, szükség lehet mesterséges táplálásra, illetve intravénás folyadékpótlásra is.
A kezelés 3-4 hónapot vesz igénybe, melynek során 2 hetente szükséges a májenzimek szintjét is megvizsgálni. Ha egy hónap után nem tapasztalunk javulást, az állatorvos ismét mintát vesz a máj szöveteiből, illetve az epefolyadék analízisét is újból elvégzi.
A máj- és epevezeték-gyulladás utókezelése
Meghatározott időközönként szükséges felkeresni az állatorvost, különösen, ha az állat állapota egyik napról a másikra rosszabbodik. Nem gennyes gyulladásoknál az állat élete végéig szükség van az immunerősítő, antioxidánsokból és májvédő szerekből álló kiegészítő terápia folytatására.
A felépülés ideje alatt biztosítsunk kímélő életmódot macskánknak, és az orvos segítségével könnyen emészthető, magas fehérjetartalmú tápanyagokból álló étrendet állítsunk neki össze. Mindig pótoljuk a vízben oldódó vitaminokat is.
Gyulladásos bélbetegség egyidejű fennállása mellett ennél jóval speciálisabb diétára van szükség. Ha az állat epevezetőinek jelentős része működésképtelenné vált, esetleg felszívódási zavarok alakulnak ki, vagy krónikussá váló, visszatérő hasnyálmirigy-gyulladás jelentkezik: ilyen esetekben alacsony zsírtartalmú diéta bevezetésére van szükség.