Hormonbetegségek : Jódhiány
A hormonok a szervezet kémiai hírvivői, amelyek összehangolják a különböző szervek működését. Olyan fehérjék, amelyekből sokszor a gramm ezredrészénél is kevesebb kerül a vérkeringésbe, mégis jelentős változásokat okoznak. A hormonok alapvetően négy területen fejtik ki hatásukat. Ezek a következők: a szaporodás, a növekedés és a fejlődés, a szervezet belső egyensúlyának fenntartása és az energiatermelés, - felhasználás valamint - raktározás szabályozása. A hormonokat többféle szerv termeli, eEzek az úgynevezett belső elválasztású szervek, irányításukat az agyalapi mirigy végzi. A hormonokat termelő szervek elváltozásai, a hormonok termelődésének zavarai számos betegséget okozhatnak.
Jódhiány tünetei és kezelése
Mi a jódhiány?
A jód a testben kis mennyiségben előforduló nyomelem: a felnőtt szervezet jódtartalma 10-20 milligramm. Jódhiányról akkor beszélünk, ha ez az anyag nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben, emiatt pedig jódhiánybetegségek alakulnak ki. A nyomelemnek azért van fontos szerepe, mert a pajzsmirigyhormonok alkotórésze, annak képződéséhez van szükség jódra. A pajzsmirigy a legtöbb anyagcsere-folyamatban szerepet játszik, ezért nem mindegy, hogy megfelelőek-e a hormonszintjei. A jódhiánybetegségek közül leginkább a golyvát lehet kiemelni, de említeni kell a kreténizmust és az általa okozott vetélést is.
Tünetek
A jódhiány előfordulása és okai
A jódhiány oka az elégtelen jódbevitel, illetve az, ha a bevitt jód valami miatt nem tud beépülni a szervezetbe. A mikroelemet megfelelő mennyiségben táplálékkal bevinni alig lehet: ugyan a növények elvileg fölveszik a talajból, de Magyarország területének négyötöde jódszegény, emiatt pedig jód sem jut be a táplálékban. Jódban csak az Alföld középső része gazdag, a táplálékkal egyedül ott nincs gond ebből a szempontból. Nem magyar jelenségről van szó, a jódhiány az egész világot érinti.
A jódhiány miatt kialakuló golyva nagyon gyakori: Budapesten előfordulása 6 százalék körüli, a Dunántúlon fölmehet 20 százalékra is. Az Alföld déli részén, Csongrádnál és Szegednél 4 százalék körüli a gyakoriság, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5-25 százalék körüli. Megnagyobbodott pajzsmirigyet persze nem csak a jódhiány okozhat, de területi előfordulásából azért jól látszik ez az összefüggés is. A kreténizmus jóval ritkább, bár azt nem lehet tudni, hogy a vetélések hány százalékáért felelős a jódhiány.
Jódhiány amiatt is kialakulhat, mert ugyan a szervezet jut elég jódhoz, azt valamilyen betegség miatt nem tudja felvenni. Vannak például olyan gyógyszerek - egyebek mellett egyes szívgyógyszerek és pszichiátriai készítmények - , amelyek miatt a szervezet nem tudja hasznosítani a jódot. A szelénhiány is okozhat pajzsmirigybetegséget, az ugyanis szintén szükséges a jód anyagcseréjéhez.
A jódhiány diagnózisa
A jódhiány okozta pajzsmirigy-megnagyobbodást fizikális vizsgálattal, tapintással és ultrahangvizsgálattal azonosítják. A pajzsmirigyhormonok szintjét hormonvizsgálattal (TSH-vizsgálattal) lehet megállapítani, külön a jód szintjét nem szükséges meghatározni. Vérből ezt csak ritkán nézik, inkább a vizelet jódkoncentrációját szokták vizsgálni: ha ennek értéke 50 mikrogramm/liter alatt van, jódhiányra lehet következtetni (a vizelet jód koncentrációja optimális esetben 100 mikrogramm/liter).
Gyerekeket akkor kell vizsgálni, ha a növekedésükben vagy szellemi fejlődésükben mutatkozik elmaradás. Ez esetben szintén a pajzsmirigyhormon szintjének méréséből, illetve tapintásos és ultrahangos vizsgálatból lehet következtetni az esetleges jódhiányra.
A jódhiány tünetei és kórlefolyása
Ha a szervezet nem jut elég jódhoz, jódhiánybetegségek alakulhatnak ki, a tünetek is ehhez kötődnek. Ha például egy édesanya jódhiányos, emiatt pedig nem működik jól a pajzsmirigye, elvetélhet, illetve babája halva is születhet. Mivel a pajzsmirigyhormonok az újszülöttek és kisgyerekek agynövekedésére, szellemi képességeinek kifejlődésére is hatással vannak, a jódhiánynak erre nézve is lehetnek következményei. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha kicsik az anyaméhen belül nem kapnak elég pajzsmirigyhormont, akkor súlyos szellemi károsodást szenvedhetnek. Ezt nevezzük kreténizmusnak.
A babák kancsalok és süketnémák, törpenövésűek is lehetnek amiatt, ha nem jutnak elég pajzsmirigyhormonhoz. Enyhébb esetekben is lehet jel, hogy a gyerek nem növekszik megfelelően, nem jók a szellemi képességei. A jódhiány a felnőtteknél is okozhat betegségeket, már újszülött kortól kezdődően. Ennek klasszikus példája a pajzsmirigy-alulműködés, ha ugyanis kevés a jód, a pajzsmirigy alulműködik, nem tud elég hormont előállítani. Az elégtelen termelődés több hormont is érint, ugyanis az egyik pajzsmirigyhormonhoz (T4) négy, a másikhoz (T3) három jódatom kell.
Ugyancsak közismert jódhiánybetegség a pajzsmirigy megnagyobbodása, golyvája, amelynek vannak fokozatai: van, hogy még csak tapintható, de előfordul, hogy már szemmel is látható, szorongató érzést is okoz a torokban. A jódhiány áttételesen a növekedésben, fejlődésben, szellemi képességekben is okozhat visszamaradást.
A jódhiány kezelése
A jódhiánybetegségek kezelésének megkezdése előtt mindig tisztázni kell, hogy kizárólag jódhiányról van-e szó, vagy esetleg másról is. Például a pajzsmirigybetegségeknél az endokrinológusok mindig megnézik, nincs-e szó autoimmun pajzsmirigy-gyulladásról , vagy bármi egyébről. Ez azért fontos, mert például Hashimoto-pajzsmirigygyulladásnál nem adható jód.
Ha csak jódhiányról van szó, akkor a betegeknek jódot kell szedniük tabletta formájában. Ennek mennyisége az érintett életkorától függ: a kisgyerekeknek napi 100-120 mikrogramm jódra van szükségük, a 12 év fölöttieknek már 150 mikrogrammra, míg a várandós vagy szoptató anyukáknak 250 mikrogramm körüli mennyiségre. A beteg állapotát a szedés megkezdése után folyamatosan ellenőrzik, a hormonszinteket rendszeresen nézik.
A jódhiány megelőzése
A megelőzés érdekében a jóddal rosszul ellátott területeken gondoskodni kell a jódpótlásról. Jód egyebek mellett a konyhasóban van, azt ugyanis jódozzák, méghozzá ezért, hogy az emberek kellő mennyiségben fogyasszák, ne alakuljanak ki jódhiánybetegségek. Vannak országok, ahol a kenyeret jódozzák, van, ahol a vizet. Nálunk az ivóvíz jódtartalma alacsony: 25-50 mikrogramm jodid van csak egy liter vízben, ami elég kevés. A nyomelemet nagyobb mennyiségben tartalmazza a lazac, a tengeri alga, a brazildió (paradió), a kókuszolaj és a tojás.
A jódhiány szövődményei
Szövődményként azt lehet említeni, hogy a nagyméretű golyva már nyomhatja a légcsövet és a nyelőcsövet is, a pajzsmirigy-alulműködés szellemi elmaradást, fáradékonyságot, romló teljesítményt, hajhullást okozhat, ronthatja a teljes általános anyagcserét.
A jódot túl sem szabad adagolni, ha ugyanis ez történik, akkor a pajzsmirigy "lezárja a kapukat", nem engedi, hogy a mirigy túl sok jódot vegyen föl. A jodid túladagolása emiatt szintén pajzsmirigy-működési zavart okoz.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Koppány Viktória endokrinológus főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
