Az ekcéma egy olyan betegségcsoport neve, amely a bőr viszketését, gyulladását idézi elő, illetve kiütéseket is okozhat. Gyermek-, serdülő- vagy felnőttkorban is kialakulhat, tünetei az enyhétől a súlyosig terjedhetnek. Pontos oka egyelőre ismeretlen, de kutatók szerint megjelenése a gének és a környezeti tényezők együttes hatásának tulajdonítható. A tévhitekkel ellentétben az ekcéma nem fertőző.
Az ekcémával való együttélés nemcsak fizikailag nehéz, hanem mentálisan is. Amellett, hogy az érintetteknek meg kell küzdeniük a tünetek okozta kellemetlenségekkel, fájdalommal, állapotuk és a környezetük sokszor bántó viselkedése miatt olyan kínzó érzelmeket is tapasztalhatnak, mint a szégyen vagy az önbecsülés hiánya. Kiemelendő ugyanakkor, hogy ekcémásan is lehet teljes és boldog életet élni. Ehhez azonban a megfelelő terápiás módszereken kívül a lelki békénket is meg kell találni. Erről árulkodnak az alábbi történetek is, amelyek a National Eczema Assocation, illetve az Irish Skin Foundation oldalán jelentek meg: 3 érintett meséli el, hogyan harcolt meg az ekcémával.
"Rengetegen vannak, akik téged látnak, nem a bőrödet"
A 21 éves Elaine McCallig csecsemőkora óta ekcémával él. Mindössze hathetes volt, amikor jelentkeztek a bőrén az első piros, száraz, viszkető foltok, és később is újra meg újra feltűntek a teste különböző részein. Egy különösen drámai epizódra máig élénken emlékszik ezzel kapcsolatban. "Hétéves voltam, és az arcomat kiütések borították. Nagyon fájtak és viszkettek. Anya zoknit húzott a kezemre, hogy ne vakarózzak. Nem értettem, mi történik, vagy, hogy miért velem történik mindez."
Nyolc-kilencéves korára úgy tűnt, Elaine "kinőtte" az ekcémát, tinédzserként szinte tökéletes volt a bőre. 19 éves korában azonban az ekcéma újra visszatért. Először csak a csuklóján voltak kiütések, aztán a karján, nyakán, sőt, még a szemhéján is feltűntek. Az ekcéma különösen a nyakán volt súlyos, ezért nagyon oda kellett figyelnie, hogyan mozgatja a fejét - a hirtelen mozdulatok miatt ugyanis azonnal felszakadt a bőre, és vérezni kezdett. A bőrproblémáját sminkkel és sálak viselésével próbálta elfedni, utólag viszont már tudja, hogy ez csak rontott az állapotán.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Elaine a következő hónapokban több orvossal is konzultált, és számos kezelési módot (gyógyszereket, krémeket stb.) kipróbált. Bár sem testileg, sem lelkileg nem volt könnyű időszak ez számára, mára megtalálta, mi az, ami a legjobban beválik neki. Azoknak, akik hozzá hasonlóan ekcémával küzdenek, azt üzeni, ne engedjék, hogy a bőrük határozza meg őket.
"Régebben úgy gondoltam magamra, mint valami hámló bőrű, vörös szörnyetegre. Pedig ez nagy hiba. Ahelyett, hogy a tükör előtt állsz, és arra koncentrálsz, amit nem szeretsz magadon, válassz valamit, amit szeretsz, és légy büszke rá. Rengeteg olyan ember van, aki őszintén törődik veled, és téged lát, nem a bőrödet. Ha pedig valaki bánt az állapotod miatt, akkor azzal úgysem akarsz kapcsolatban lenni, ugye? Ne engedd, hogy a bőröd vagy bármi más elhitesse veled, hogy nem vagy értékes és csodálatos ember" - mondta.
"Az ekcéma lehet a büszkeség forrása is"
"Amióta az eszemet tudom, ekcémám van. Emlékszem, gyerekként rengeteg olyan dologról kellett lemondanom, amit egyébként nagyon szerettem: ilyen volt például az úszás, mivel a klóros víz hatására az ekcémám fellángolt" - ezt már Vineet Khanna meséli, akinek a betegsége a főiskolán kezdett igazán súlyosbodni. Az erős fájdalom és a hihetetlen viszketés nemcsak fizikálisan, hanem mentálisan is megviselte. Ráadásul mindez egy olyan időszakban történt vele, amikor a legjobb formáját kellett volna hoznia, hiszen az orvosi egyetemen szeretett volna továbbtanulni.
A férfi, miközben gőzerővel tanult, orvostól orvosig járt, de hiába: semmilyen kezelés hatására nem javult az állapota. Ennek ellenére, óriási erőfeszítések árán sikerült lediplomáznia, és az orvosi egyetemre is felvették. Ezt követően végre rátalált egy olyan bőrgyógyászra is, aki segíteni tudott rajta: a szakember személyre szabott terápiát állított össze, amelynek köszönhetően Vineet fokozatosan jobban lett. Életének "legsötétebb időszakát" azonban azóta sem tudja feledni. Mint mondja, a hosszú ideig tartó könyörtelen fizikai fájdalom egy olyan érzelmi heget hozott létre, amely még jóval a testi kínok enyhülése után is tűzként ég.
"Nem én választottam az ekcémát, hanem a betegség választott engem. De sikerült erőt merítenem belőle. Tudom, hogy ha képes vagyok együtt élni az ekcémával , akkor semmilyen új kihívás nem jelenthet akadályt. Sokak számára az ekcéma egy titkos háború, amit egyedül vívnak meg, és amiről még a szeretteik előtt is hallgatnak. Egy testi hiba, amit igyekeznek elrejteni. Pedig nem kellene, hogy így legyen. Az ekcéma lehet a büszkeség forrása is, emlékeztetője annak, hogy mit vagyunk képesek legyőzni. Bár a betegséget nem mi választjuk, az igenis rajtunk múlik, szembe tudunk-e vele nézni."
"Mindenhogy szép vagyok, nem számít, milyen a bőröm"
A modellként dolgozó Cynthea Corfah -t kisbabaként diagnosztizálták ekcémával. Nem sokkal később "kinőtte" a betegséget, ami aztán a 20-as évei alatt teljes erővel visszatért, és máig nem múlt el. Bár az utóbbi években sok mindent megtanult magáról és az ekcémáról, azt mondja, még mindig gyógyul: azon dolgozik, hogy mind mentálisan, mind pedig fizikailag rendben legyen. "A legtöbben azt hiszik, az ekcéma egy egyszerű bőrelváltozás, ami csak a külsőt érinti. Pedig valójában mindenre hatással van. Ha hagyod, az egész életedet felemésztheti. Nem könnyű elfogadni, de ez nem más, mint egy soha véget nem érő harc."
Cynthea rájött, hogy amikor a tünetei fellángolnak, az hatással van a mentális egészségére, ami viszont befolyásolja a mindennapi életét is. Igyekszik tehát minél több időt szánni a bőre kezelésére, gyógyítására. Emellett úgy véli, a lehetséges kiváltó okok feltérképezése, elkerülése is sokat segít jóllétének fenntartásában. "Azt tapasztaltam, hogy a fellángolások közvetlenül összefüggnek a stresszel és a szorongással. Mindig figyelek tehát arra, hogy meg tudjam őrizni a nyugalmamat és megértő, kíméletes legyek magammal szemben. Kerülöm a tejtermékeket, a cukrot és az alkoholt is, mert rosszabbul vagyok, ha ezeket fogyasztom."
Mint mondja, az ekcéma miatt újra bele kellett szeretnie önmaga jelenlegi változatába, és újra kellett definiálnia a szépségről alkotott elképzelését. "Számomra a szépség egy érzés. Valami, ami belülről fakad, és körbevesz, mint egy sugárzó aura. A szépség minden színben, árnyalatban, textúrában, korban és méretben megjelenik. Az ekcéma segített rájönni arra, hogy mindenhogy szép vagyok, nem számít, milyen a bőröm. A fellángolások alatt néha kiöltözöm és fényképeket készítek magamról, csak hogy eltereljem a figyelmemet. Ilyenkor emlékeztetem magam arra, hogy senki sem tökéletes, mindenkinek vannak hibái, és felidézek mindent, amit szeretek magammal kapcsolatban. Ez csodát tesz az önbizalmammal."
Ez is érdekelhet
A cikk a Bayer Hungária Kft. megrendelésére készült.
