A HáziPatika.com tavalyi Nagy Egészségtesztjének kielemzésekor egy meglepő eredményre lettem figyelmes. A teszt - amelyet közel hétezer, különböző életkorú ember töltött ki - egyik kérdése arra kereste a választ, hogy mennyire vagyunk elégedettek a saját egészségünkkel. Meglepő módon a legrosszabb véleménnyel az életük zenitjében lévő harmincas válaszadók voltak a saját vitalitásukról, míg a 65 felettiek inkább pozitívan nyilatkoztak.
Nyilván egy átlagos harmincas még jóval kevesebb egészségi problémával küzd, mint egy nyugdíjas korú, a dologra mégis magyarázatot adhat, hogy az első egészségi problémákat rendszerint harmincasként éli meg az ember. Ekkorra a fiatalkori ütésállóság mítosza szertefoszlik, helyette a mozgásszegény életmód miatti hátfájdalmak, illetve a stressz hatására jelentkező alvászavarok és fejfájás válik egyre gyakoribb problémává. Joggal érezheti így a korosztályom, hogy az egészségi állapota rosszabb a kelleténél, pedig mindezek csak egy folyamat elindítói, amelyeket tudatos életmóddal jelentősen lelassíthatjuk. November a férfiak hónapja , de a most divatos szakáll növesztése helyett én a saját tapasztalataim megosztásával szeretném felhívni minden kortársam figyelmét az egészségmegőrzés fontosságára.
Így őrizném meg az egészségemet
Fogorvoshoz senki sem örömmel jár, sokáig én is inkább csak akkor kerestem fel szakembert, ha már úgy éreztem, hogy valami gond van. Itt is igaz azonban, hogy a megelőzés egyszerűbb és célravezetőbb, mint az utólagos kezelés. Emiatt rendszeresítettem az évenkénti fogorvosi vizitet , ahol a fogkőeltávolítás mellett a fogorvos az íny és a fogak állapotát is megvizsgálhatja. Az ajánlás szerint még ennél is gyakrabban, félévente érdemes lenne felkeresni egy fogorvost, én az évenkénti vizitet tudom kényelmesen beilleszteni az életembe.
Bár egyáltalán nem járok szoláriumba, és a napozást sem a kedvenc elfoglaltságaim között tartom számon, nekem is nagyon fontos megvizsgáltatni az anyajegyeimet , mert rengeteg van belőlük. Az önvizsgálat fontosságát sokszor hangsúlyozzák, és időnként a jól látható anyajegyeimre én is rápillantok, ez azonban önmagában nem elég. A rosszindulatú elváltozások ugyanis többnyire észrevétlenül alakulnak ki, a laikus szeme pedig nem veheti észre azokat a jeleket, amelyek az orvosnak akár a melanoma gyanúját is felvethetik. Évente egyszer részt veszek egy anyajegyszűrésen is, de szerencsére eddig egyetlen gyanús elváltozást sem fedeztek fel.
Megéri időt és pénzt szánni rá
A laboratóriumi vizsgálatok az egyik leggyakoribb diagnosztikai eljárások közé tartoznak az egészségügyben, ezekkel ugyanis átfogó képet kaphatunk az egészségi állapotunkról. Segítségükkel megállapítható a vércukorszintünk, vese- és májfunkcióink, vagy akár a koleszterin-, illetve húgysavszintünk is. Ezeket a vizsgálatokat a háziorvosunktól is kérhetjük, vannak viszont olyan laborvizsgálatok, amelyeknek költségét nekünk kell állnunk: ilyen például a prosztatabetegségek kiszűrésére alkalmas PSA , a pajzsmirigy-rendellenességek diagnosztikájában használt anti-TPO szintjének mérése. A pajzsmirigyemmel eddig nem volt gond, viszont a harmincas éveim dereka felé közeledve a prosztatabetegségeket már fontos szűrni, ezért eldöntöttem, hogy évente egyszer egy laborvizsgálatot is elvégeztetek. Hasonlóan fontos a D-vitamin-szint ellenőrzése időnként, hiszen főleg a borongós téli hónapokban lehet hiányunk ebből a vitaminból. Ezt a vizsgálatot szintén szeretném elvégeztetni a következő hónapokban.
Persze önmagában nem elég az évenkénti szűrővizsgálat, ha a mindennapjainkat nem tesszük egészségesebbé. Igyekszem ezért az irodai munka ártalmait ellensúlyozó életmódot kialakítani, heti 3-4 nap mozgással, és a csokoládék helyetti egészségesebb nassolnivalókkal. Persze nem igaz, hogy a kelleténél nem csúszik be több "csalónap", amikor az ember jobban elengedi magát a kelleténél, az életmódban inkább a fenntarthatóságra, mint a szigorra helyeztem a hangsúlyt. Remélhetőleg ez is elég lesz ahhoz, hogy a következő években is inkább a megelőzésre, mint a kezelésre koncentrálhassak.