Április 1-jétől lépett életbe az új protokoll a csípő- és térdprotézis-műtétekre vonatkozóan, amely a NEAK honlapján érhető el. Ahogy írták, a meghatározott szakmai kritériumokat az egészségügyi szolgáltatóknak a betegek várólistán történő regisztrálása során alkalmazni kell, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő pedig ellenőrzi is ezek betartását.
Ezzel kapcsolatban Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke a Népszavának elmondta, hogy az új protokollal embereket szorítanak ki a várólistáról, például azokat, akik túlsúlyosak. Ugyanis az új eljárásrend szerint a 35-40 feletti testtömegindexszel (BMI) élő embereket már nem lehet megoperálni míg le nem fogynak. Mint mondta, a protokollban említett 35-40-es BMI határ bizonytalan küszöb, egy olyan szubjektív döntésre ad lehetőséget az orvosnak, ami nem szakmai bizonyítékokra alapul.
2023-ban Angliában is megjelent egy szakmai irányelv ezzel kapcsolatban. Több százezer beteg dokumentációjának tanulságai alapján arra jutottak, hogy a testtömegindexet nem szabad beletenni a várólistára való felhelyezés ellenjavallatai közé. A kutatás szerint azok, akiket a túlsúlyuk miatt nem műtenek meg, csak még inkább elszigetelődnek és tovább híznak, így végül az életük megmentéséért lesz szükségük műtétre.
Vannak hiányosságai a BMI-nek
A BMI, azaz testtömegindex a magasságunk és a testsúlyunk arányát mutatja meg. A mérőszám alapján kiderül, hogy megfelelő a testsúlyunk a magasságunkhoz képest, vagy hogy alultápláltak, esetleg elhízottak vagyunk-e.
Viszont ahogy arra már mi is felhívtuk a figyelmet, ez az adat félrevezető lehet, mivel nem veszi figyelembe az ember alkatát, illetve a testzsír és az izomzat arányát sem. Így olyan személyt is túlsúlyosként azonosíthat, akinek az erősen kidolgozott izomzata miatt nagyobb a testsúlya a „megengedettnél”.
Egy 24.hunak nyilatkozó orvos szerint nagy dilemma elé állíthatja őket az, ha olyan ember műtétjéről kell dönteniük, aki sportos életet el, de a BMI-je alapján nem kerülhetne fel a várólistára. A kórház elveszítheti ugyanis a műtét után járó finanszírozást, ha elvégzik a beavatkozást az érintett betegen.
Te mindent tudsz a kutyádra leselkedő veszélyekről? Teszteld le!
Hiányoznak a kritériumok
Egy másik, 24.hunak nyilatkozó orvos szerint az is problémás, hogy a várólistára való felvétel teljes kizárásánál szerepel az „apoplexia cerebri bizonyos esetei” kitétel. Ez a stroke-ot jelenti, de az orvos szerint a „bizonyos esetei” megfogalmazással nincs konkrétumokkal meghatározva, a stroke milyen állapotaiban vehető még fel a listára, és mikor már nem.
Ez is érdekelhet
Az új protokoll szerint azok a rákos betegek sem kerülhetnek fel a várólistára, akiknek például áttétes daganatuk vagy autoimmun betegségük van, és a várható életkilátásuk kevesebb, mint 3-6 hónap. Ez azt jelentheti, hogy ha egy daganatos beteg balesetet szenved, és bekerül a kórházba azonnali csípőprotézis-műtétre, akkor az őt ellátó orvos nem tudhatja, hogy az onkológusától milyen diagnózist kapott. És persze vannak olyan betegek, akik tovább élnek annál, mint amit előzetesen az onkológus megállapított.
Legjobban: