Aki egy távol-keleti, vagy afrikai országba látogatna el, valószínűleg fenntartások nélkül igényli a javasolt védőoltásokat , hiszen jól tudja, hogy az egészsége komoly veszélybe kerülne nélkülük. Európa országait azonban a legtöbben abban a tudatban látogatják, hogy semmi félnivalójuk nincs a fertőzésektől. Ez azonban sajnos tévhit: akár keleti vagy déli szomszédainknál, vagy a Földközi-tenger mediterrán partvidékén is komoly betegségeket szedhetünk össze. Az elsődleges veszélyforrás ezekben az országokban a hepatitis vírus.
A hepatitis fertőzést úgynevezett hepatotróp (májsejtekben szaporodó) vírusok okozzák, a fertőződést az azt kiváltó vírustörzs szerint hepatitis A, B, C, D vagy E betegségnek nevezzük, amelyek jelentősen eltérnek egymástól. Ezek közül a hepatitis A és B típussal van a legnagyobb esélyünk találkozni már egy közeli országban is.
Mind közül a legelterjedtebb a hepatitis A, amely leggyakrabban a nem megfelelően tiszta élelmiszer vagy ivóvíz fogyasztásával terjed, illetve a kezünkről is bejuthat a szervezetünkbe. A betegség tipikus lappangási ideje nagyjából 28 nap, ezért általában már csak itthon szerzünk róla tudomást. Tünetei változatosak lehetnek, de láz , gyengeség és hasi fájdalom rendszerint előfordul. A máj érintettségére utal a kialakuló sárgaság és a sötét színű vizelet, de ez nem minden esetben jelentkezik, ilyenkor pedig a tünetek sem specifikusak. A panaszok néhány napig, hétig állnak fenn, majd spontán megszűnnek, és aki egyszer átesett a betegségen, egy életre szóló védettséget szerez.
A hepatitis B vírus a krónikus májbetegségek, májzsugor és májrák egyik elsődleges okozója. Világszerte körülbelül 300 és 350 millió közöttire becsülik a fertőzöttek számát, de elsősorban az ázsiai és afrikai ország lakosságát sújtja, Európában 1 százalék körüli az előfordulása. A vírus elsősorban vér útján juthat a szervezetünkbe, akár kisebb hámsérülésen keresztül: elég, ha csak az ujjunkat vágtuk el egy olyan környezetben, ahol nagy a fertőzés veszélye. Mivel szexuális úton is terjed, nagyobb veszélynek vannak kitéve azok, akik gyakran váltogatják partnereiket.
Bár a rossz higiéniás körülmények egyértelműen növelik a hepaitis vírusok fertőzésveszélyét, egyes típusait akár egy ötcsillagos hotelben is elkaphatjuk. Íme néhány tanács, amit egy külföldi országba utazónak javasolt megfogadni!
Ügyeljünk a személyes higiéniára
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az első és legfontosabb tanács, hogy az átlagosnál is nagyobb hangsúlyt fektessünk a személyes higiéniára. A hepatitis vírust már a kezünkről is a szervezetünkbe juttathatjuk, ezért mossunk meg azt naponta többször is, de étkezések előtt mindenképp!
Csak palackozott vizet használjunk
Mivel a szennyezett ivóvíz a fertőzés egyik elsődleges forrása, külföldi nyaralás során érdemes csak palackozott vizet fogyasztani. Az ivás mellett minden olyan, vizet igénylő cselekvést (fogmosást, evőeszközök tisztítását, de még a kézmosást is) érdemes palackozott ivóvizekkel végezni, amelyek növelhetik a fertőzésveszélyt.
Tetoválást, piercinget inkább csak otthon
Bár az eltűntetésére már hatékony módszerek ismertek, a tetoválás általában egy életre szól, ezért nem árt alaposan átgondolni, kivel és hol csináltatjuk meg. A nem megfelelően tisztított tetováló eszközökkel a hepatitis vírus is továbbadható, ezért alaposan nézzünk utána a szalonnak, mielőtt betérnénk. Ugyanez igaz a piercing berakására is, ha szeretnénk, inkább még itthon csináltassuk meg ezeket.
Óvatosan a kagylókkal
A Földközi-tenger kagylóinak közel negyven százaléka hepatitis A vírussal fertőzött, ezért ha nincs megfelelően megfőzve, megbetegedhetünk tőle. Persze a mediterrán országok étlapjáról nehéz a tenger gyümölcseitől mentes ételeket választani (és a helyi specialitásokat is vétek lenne mellőzni), nem árt némi óvatosság. Olyan vendéglátóhelyen érdemes fogyasztani ezeket az ételeket, amelyek jól láthatóan nagy hangsúlyt fektetnek a higiéniára. Az utcai árusok kínálata fokozottan veszélyes lehet.
A fagylalt és a jégkocka is fertőzhet
Ha szennyezett vízből készült, a fagylalt és a jégkocka is fertőzésveszélyt jelenthet. Bár a nagy melegben a hűs fagyi, és a jeges italok is csábítóak lehetnek, jobb, ha ezekről lemondunk a nyaralás ideje alatt.
Ne a tengerparton vásároljunk gyümölcsöt
A festői tengerparton íncsiklandozóbbnak hatnak a gyümölcsök és zöldségek is, mégsem itt javasolt vásárolni belőlük. Az itteni árusok ugyanis sok esetben a tengervízzel mossák a portékát, így nőhet a fertőzésveszély is. A gyümölcsöket minden esetben alaposan mossuk (palackozott vízzel), és akár hámozzuk is meg azelőtt, hogy elfogyasztanánk.
Igényeljünk védőoltást
Szerencsére a hepatitis A és B ellen is igényelhetünk védőoltást , az előbbit minden mediterrán országba látogatónak érdemes lehet igényelnie.
A hepatitis A elleni oltóanyag a beadást követően körülbelül 10 nappal alakít ki védettséget. Érdemes az első oltás után 4 héttel emlékeztető oltás beadatni, így ugyanis a kialakuló védettség már közel 100 százalékos, és 20 évig fennáll. Ha ennél rövidebb idő telik el az oltás és az utazás között, passzív immunizáció is javasolható. Ilyenkor betegségen már átesett, így az ellen védettséggel rendelkező emberek vérplazmájából készített gamma-globulin (immunfehérje) készítményt adnak a veszélyeztetetteknek. Ez szinte azonnali, de csupán átmeneti védettséget nyújt a fertőzéssel szemben.
A B vírus elleni oltóanyag nem a teljes vírust, hanem annak csupán felületi antigénjét tartalmazza. Az immunreakció kialakulásához 3 oltás szükséges: az első után 1-2 hónap, és 6-12 hónap múlva adva. Három oltás után rendszerint életre szóló a védettség.
Ez is érdekelhet
A hepatitis A és B ellen kombinált védőoltást is igényelhetünk, ennek részleteiről a háziorvosunk, vagy az egyik oltóközpont adhat tájékoztatást!
