Már egy ideje eljutott az orvostudomány arra a szintre, hogy képesek laboratóriumban bőrszöveteket létrehozni, ám a korábbi mesterséges szöveteknél szőrnövekedést nem tudtak elérni. Ezért számít úttörőnek az a kutatás, amelyet az Indiana Egyetem és a Harvard Egyetem orvosi karának tudósai folytattak az elmúlt hat évben, az eredményeiről pedig a Nature című tudományos folyóiratban számoltak be nemrég. "Ez az első olyan kísérlet, amelyben sikerült elérni, hogy őssejtekből mesterségesen módon kitenyésztett bőrszöveten beinduljon a szőr-, illetve hajnövekedés. Ezzel a bőrtudományos kutatói közösség régi célját sikerült megvalósítanunk" - nyilatkozta a projekt vezetője, dr. Karl Koehler.
Az egerektől az emberi hajig
Kezdetben egerek embrionális őssejtjeiből hoztak létre egy belső fül organoidját (vagyis olyan mesterséges szövetet, amely tökéletes mása az eredetinek), majd 2017-ben már emberi őssejtekből kiindulva is képesek voltak megismételni ezt. Majd újabban a szőrnövesztés irányában kezdtek kísérletezni, mely során emberi pluripotens őssejtekből indultak ki. Egy speciális technikával 150 napra inkubálták az ezekből elállított bőrszöveteket, és azt tapasztalták, hogy a 70. napra megjelentek a szőrtüszők - érdekes és valószínűleg nem véletlen egybeesés, hogy a magzati fejlődés során is ilyenkor kezdenek kialakulni a szőrtüszők.
A szőrnövekedésen túl a mesterséges bőrszövet más téren is lemásolta az eredeti emberi bőrszövetet, például ugyanúgy kialakultak benne idegek és a faggyút termelő sejtek. Az öthónapos inkubálás után a mesterséges bőrszöveteket - immáron szőrtüszőkkel együtt - beültették egerek hátába. Egy hónappal később pedig az érintett területen aprócska, barna szőrszálak kezdtek nőni, tehát a pigmentációért felelős sejtek is létrejöttek az organoidban.
Sokféle felhasználási terület
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A publikációban hangsúlyozzák, hogy reményeik szerint a jövőben eredményeiket felhasználva képesek lehetnek anélkül bőrsérülések rekonstrukciójára, hogy az új bőrszövet előállításához a beteg más testrészéről kelljen kivágni bőrt. Ezenkívül a mesterséges bőrszövet alkalmas lehet a bőrrák fejlődésének és viselkedésének tanulmányozására is. Nem utolsó sorban pedig a kopaszodásra is új terápiás lehetőséget ad.
Utóbbival kapcsolatban azonban Koehler kifejtette, hogy még újabb kísérletek várnak rájuk, mert el kell érniük, hogy a pácienseknél ne induljon be kóros immunválasz a mesterséges bőrszövet és szőrtüszők hatására. Emellett pedig gyorsítani is szeretnének az organoid előállításának és a hajnövesztés beindításának folyamatán, mert jelenleg a teljes kezelés egy évet venne igénybe.
