Azt már az óvodában megtanuljuk, hogy nem szabad csúnyán beszélni, később viszont mindannyian káromkodunk - legalább néhányszor, egyedül. Hogy milyen helyzetekben hagyják el szitokszavak a szánkat, az a Healthline cikke szerint teljesen változó. Vannak, akiket a stressz késztet erre, másokat túl nagy megterhelés ér, megint mások a csalódottság vagy a sikertelenség érzése miatt eresztik szélnek a legcsúnyább szavakat, amiket csak ismernek, és még sorolhatnánk. A pszichológusok szerint egy dolog biztos: a káromkodással elég gyorsan kisebb-nagyobb megkönnyebbülést érhetünk el, és csökkenthetjük a fiziológiai vagy pszichológiai értelemben ránk nehezedő nyomást. Ráadásul mindezt ingyenesen - gyógyszerek, kockázatok és mellékhatások nélkül.
Arany középút
Brit kutatók 2011-es kísérletük során arra kérték alanyaikat, hogy mártsák kezeiket jeges vízbe, majd egy körben káromkodhattak, egy másik körben viszont ezt nem volt szabad megtenniük. A tudósok azt látták, hogy amikor a résztvevők csúnyán beszélhettek, tovább bírták a kellemetlen, sőt, fájó érzést, mint amikor ezt nem tehették meg. A teszt végén arra jutottak, hogy egy-egy fájdalmas esemény során a szitkozódás nemcsak érzelmi reakciót válthat ki, hanem adrenalinlöketet is adhat a testünknek.
Azonban nem mindenkinél: azt is kiemelték, hogy akik napi szinten sokat káromkodnak - akár 60 alkalommal ejtenek ki csúnya szavakat -, azoknál nem érvényesült ez a fent említett hatás, és a mocskos szavak nem bizonyultak hatékony rövidtávú fájdalomcsillapítónak . Ha ezt a logikát követjük, nem érdemes minden apróságra válogatott szitkozódásokat elereszteni, inkább csak egy-egy csúnya szó vagy jó magyarosan egymásba fűzött kifejezés elmormolásával ügyelni az arany középút megtartására. Már amikor ez fokozott érzelmi hatás alatt, vagy erős stresszhelyzetben lehetséges, persze.
A káromkodás további előnyei
Az elmúlt hónapok során, a koronavírus -helyzet következtében szinte mindannyian megtapasztaltuk, milyen hirtelen kerülhetünk kiszámíthatatlan és érzelmileg megterhelő helyzetekbe - illetve olyan szituációkba, ahol nem mi irányítunk. Amikor úgy érezzük, semmit sem tehetünk, hogy a dolgok jobbra forduljanak, egy kiadós káromkodás segíthet egy kis levegőhöz jutni a nehézségek közepette, és legalább némi megkönnyebbülést hozhat.
És ha már a pandémiát említettük, amikor sok családtagtól, baráttól eltávolodtunk - a szakemberek szerint egy olyan beszélgetés, ahol bátran használunk csúnya szavakat is, jót tehet. Ez ugyanis olyan érzést kelt bennünk, hogy lazíthatunk, őszinték lehetünk, hiszen egy csapatban vagyunk, összetartozunk. Ez pedig egyesek szerint enyhítheti az elszeparáltság érzését és akár az ebből fakadó esetleges szorongást is. Végezetül egy kis csúnya beszéd jót tehet a kreativitásunknak is, gondoljunk csak a magyar nyelvben gyakorlatilag - szóismétlés nélkül is - szinte a végtelenségig egymásba fűzhető szitkozódásokra, amelyek akár viccesek és inspirálóak is lehetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
