A Homo sapiens faj mintegy 300 ezer éve alakult ki az emberi nemen, a Homón belül. Alfaja a Homo sapiens sapiens, vagyis a mai modern ember, amely jóval nagyobb termettel és háromszor nagyobb aggyal rendelkezik, mint az egymillió éve élt emberek. Régóta folyik a vita arról, milyen tényezők támogatták az ember ilyen irányú fejlődését. Úgy tűnik, egy új kutatás közelebb vitt minket a válaszhoz.
Fontos szerepet játszik a klíma
A Cambridge-i Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai a vizsgált 300 kövületnél - amelyek kora mintegy egymillió évre nyúlik vissza - meghatározták, milyen hőmérséklet, mennyi csapadék és milyen egyéb éghajlati viszonyok jellemezték az adott egyed életkörülményeit. Arra jutottak, hogy szoros kapcsolat van a hőmérséklet és a test mérete között, ezzel pedig bizonyították, hogy a klímának fontos szerepe volt ebben az időszakban a testméret alakulásában.
"Minél hűvösebb van, annál nagyobbak az emberek. Ha nagyobb vagy, nagyobb a tested, akkor több hőt termelsz, de viszonylag kevesebbet veszítesz el, mivel a tested felszíne nem tágul ugyanolyan mértékben" - magyarázta Manuel Will, a Tübingeni Egyetem szakértője, a tanulmány vezető szerzője. A klíma és a testtömeg közti kapcsolat egybevág a Bergmann-féle biogeográfiai szabállyal, amely szerint hidegebb környezetben nagyobb a testtömeg. Ez megfigyelhető például olyan fajoknál, mint a medvék: a Déli-sarkvidéken élő jegesmedvék például jóval nagyobb tömegűek, mint a melegebb éghajlaton élő barnamedvék. "Ez nem teljesen meglepő eredmény, de érdekes látni, hogy ebből a szempontból evolúciónk nem is annyira tér el más emlősökétől" - kommentálta az eredményeket Nick Longrich, a Bathi Egyetem Milner Evolúciós Központjának munkatársa, aki egyébként nem vett részt a kutatásban.
Az agy méretére is kihatott az éghajlat
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tanulmány összefüggést talált az agy mérete és a klíma között is, de az eredmények szerint a környezeti tényezőknek jóval kisebb hatása van az agyra, mint a test méretére. Ez azt bizonyítja, hogy az agy és a test mérete különböző evolúciós nyomás alatt áll és különböző okok miatt növekszik. A tudósok arra jutottak, hogy a hőmérsékletnek nincs hatása az agy méretére, ehelyett inkább a stabilitás a döntő tényező: a stabilabb klíma nagyobb agyat eredményez. "Egy nagy agy működtetéséhez sok energiára van szükség. Stabil környezetben több élelem található állandó jelleggel, így valószínűleg elég tápanyag áll rendelkezésre az energiaszükséglet kielégítésére" - fogalmazott Will.
Ez is érdekelhet
Arra is találtak jeleket, hogy az agy méretére a viselkedésbeli változások, például a vadászati stratégiák alkalmazása is hatással lehetett. Ezek a jóval közvetettebb tényezők rávilágítanak arra, mennyire összetett folyamatok vezettek az emberi evolúcióhoz. A tanulmány vezető szerzője szerint egyébként az evolúció folyamatosan tart, de ma más tényezők hatnak rá, mint egymillió éve. "A múlt utalhat a jövőre, tanulhatunk belőle, de nem vonhatunk le egyszerű következtetéseket. Miközben most azt látjuk, hogy a klíma egyre melegszik , nem következtethetünk ebből arra, hogy az emberek teste emiatt egyre kisebb lesz" - véli Will.
