Ezek az egészségügyi innovációk néhány éven belül belga és német kutatók fejlesztésével, valamint az Európai Unió segítségével valósulhatnak majd meg. Az EU pénzügyi támogatásával Európa szerte olyan egészségügyi projekteken dolgoznak a kutatók, amelyek fenntarthatóbbá és eredményesebbé tehetik az egészségügyi rendszereket, megoldást nyújthatnak a krónikus betegségek gyógyítására, vagy éppen gyorsabbá és hatékonyabbá tennék az orvosi diagnosztikát. A következőkben kettő ilyen, az Európai Unió által támogatott egészségügyi projektet mutatunk be.
Rákszűrés néhány perc alatt
Az Európai Unióban a rák az egyik vezető halálok: évente 1,3 millióan halnak meg a tagországokban valamilyen daganatos betegségben , ez pedig azt jelenti, hogy a rákos megbetegedések az összes haláleset mintegy negyedéért felelősek. Az ilyen megbetegedések miatti halálozási ráta Magyarországon, Horvátországban és Szlovákiában a legmagasabb.
Kutatások szerint egyébként ezeknek a rákos halálozásoknak az egyharmada szűréssel, korai diagnózissal elkerülhető lenne, ehhez azonban olyan diagnosztikai innovációra van szükség, amely minden ember számára elérhetővé és megfizethetővé tenné a rákszűrést. A belga IMEC nevű nanoelektronikai kutatóközpontban - a több száz egyéb projekt mellett - jelenleg egy e célt szolgáló diagnosztikai eszköz kifejlesztésén dolgoznak. A manapság használatos diagnosztikai műszerekkel ellentétben az IMEC kutatói egy kompakt, egyszer használatos, nagyjából USB nagyságú eszközben gondolkodnak, amely terveik szerint néhány csepp vérből pár perc alatt ki tudná mutatni a szervezetben lévő rosszindulatú sejteket.
Az IMEC kutatóinak elképzelése szerint ezt a kompakt diagnosztikai eszközt könnyen a mindennapi orvoslás részévé lehetne tenni: segítségével a rákszűrés egy olyan rutinvizsgálattá válhatna, amelyet a jövőben akár a háziorvosok is egyszerűen elvégezhetnének.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Gyógyszerszedés helyett beültethető implantátum
A nyugati társadalmakban az emberek túlnyomó többsége szed kisebb-nagyobb rendszerességgel valamilyen orvosságot. A gyógyszerekkel elűzhetjük fájdalmukat vagy éppen karban tarthatjuk krónikus betegségünket - hatásuk azonban sok esetben attól is függ, hogy szedjük-e őket rendszeresen, előírás szerint. A statisztikák azt mutatják, hogy az emberek hajlamosak abbahagyni a gyógyszerszedést, ha úgy érzékelik, hogy állapotuk javulóban van.
Erre a problémára nyújthatnak megoldást az úgynevezett bőrön keresztüli rendszerek, azaz tapaszok, vagy a bőr alá ültethető implantátumok, amelyek heteken vagy akár hónapokon keresztül a véráramba juttatva folyamatosan biztosítják a terápiás kezelést. A pirulákat számos betegség esetén ki lehetne váltani ilyen gyógyszeradagoló rendszerekkel, ám jelenleg rendkívül kevés gyógyszeripari cég gyárt ilyen eszközöket.
A németországi Warngauban működő gyógyszergyártó vállalat, az AMW azonban ilyen gyógyszeradagoló rendszerek tervezésén és gyártásán dolgozik. A kutatók által fejlesztett tapaszokkal a jövőben például a Parkinson-kórban szenvedő vagy mellrákos betegek életét tudnák megkönnyíteni, míg a bőr alá helyezett gyógyszeradagoló implantátumokkal a cukorbetegek terápiáját lehetne hónapokon át biztosítani.
Míg a vízálló tapaszok a tervek szerint 2-3 hétig lennének képesek adagolni a gyógyszereket, addig az implantátumok akár fél évig is a testben, egészen pontosan a páciensek hasfalában maradhatnának.
Legjobban: