"Olyan, mint egy egyszerű, szezonális influenza". "Sokkal nagyobb pusztítást végez a szervezetünkben, mint az influenza". "Ha egyszer elkaptuk, egész életünkben védettek leszünk ellene". "A betegség leküzdése után 4-5 hónappal már lehetséges az újrafertőződés ". Számos ilyen és ezekhez hasonló, egymásnak ellentmondó információ került be a köztudatba az elmúlt hónapokban a COVID-19 -cel kapcsolatban.
Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal?
Ráadásul nem csak a hivatalos szervek ajánlásai és az "alternatív" források tanácsai térnek el egymástól: sokszor ugyanaz a megbízható szakmai szervezet mond valamit az egyik héten, míg a másikon annak közel ellenkezőjét állítja. Jogosan merül hát fel a kérdés, hogy mennyire hihetünk a tudománynak.
Ne ítéljük el az új helyzetben esetenként bizonytalankodó tudományt, ugyanis annak szerves része az információk folyamatos frissítése - javasolja az Urbanlegends.hu témát körüljáró cikke.
Eszerint a koronavírussal kapcsolatos ajánlások folyamatos alakulása mögött nem kell feltétlenül összeesküvést sejteni. A tudomány ugyanis úgy működik, hogy az újabb és újabb bizonyítékokkal korrigálja korábbi tapasztalatokon alapuló hipotéziseit, ismereteit, ajánlásait. E folyamat során válik a tapasztalat idővel egyre pontosabb tudássá, amit laikusként valóban nehéz napi szinten követni, megérteni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az új bizonyítékok beépítése gondolkodásunkba
E jelenség kapcsán elevenítette fel a közelmúltban több újságíró is Thomas Bayes tételét, egészen pontosan a 18. századi matematikus gondolkodásmódjának hasznosítását napjaink koronavírusos világában. A feltételes valószínűség és a fordítottja közötti kapcsolatot felállító tétel bemutatásával most nem terhelnénk az olvasót, akit érdekel, az idézett cikkben megtalálja a képletet.
Amit viszont mindenképp érdemes eltenni útravalóul, az az a módszer, ahogy a bayes-i érvelés kezeli az újabb és újabb bizonyítékok beépítését gondolkodásunkba. Ezzel kapcsolatban a cikk kétféle véglelet említ. Egyesek elkötelezik magukat egy bizonyos álláspont mellett, és ettől semmilyen új információ nem tántorítja el őket, míg mások a legfrissebb információknak tulajdonítanak túl nagy jelentőséget. A bayes-i érvelés megismerése abban segíthet, hogy megfelelő súlyban vegyítsük a korábbi és az új információkat.
Persze a hiedelmek frissítése sosem könnyű, még bizonyítékok mellett sem. Sokszor még a tudomány is nagyon lassú ebben. Jó példa a koronavírus levegőben való terjedését alátámasztó bizonyítékok beépítése az ajánlásokba.
Legjobban: