A MIT (Massachusetts Institute of Technology) tudósai három éve kezdtek el azon a tanulmányukon dolgozni, melyről akkor még nem is sejtették, hogy a téma és az eredményeik mennyire aktuálisak lesznek az egész emberiségre nézve, amikor ez a tudományos írás megjelenik. Livia Tomova, Rebecca Saxe és csapatuk ugyanis elsőként jegyeznek egy olyan kutatást, amely szerint a magány és az éhség ugyanarra az agyterületre hat, méghozzá ugyanúgy: mindkettő esetén vágyat és sóvárgást érzünk. A tudósok szerint eredményeik az sugallják, hogy a szociális érintkezés ugyanolyan fontos nekünk, embereknek, mint a táplálkozás.
A feketeállományt vizsgálták
Tomanova, Saxe és csapatuk negyven önkéntessel vágott bele a munkába. Alanyaikat két csoportra osztották: az egyikre 10 óra éhezés (a résztvevők csak vizet ihattak), a másikra ugyanennyi egyedüllét (telefon, számítógép, internet, regények nélkül) várt. A tudósok a nap végén funkcionális mágneses rezonanciát (fMRI) használva hasonlította össze az önkéntesek agyműködését, különös tekintettel a feketeállományra. Ez a substantia nigra néven is emlegetett agyterület a középagyban található, és fontos szerepe van a függőség, a jutalom és a mozgás szabályozásában.
A kutatók vizuális ingereket is használtak az alanyok vizsgálata során, mint például ételt vagy ölelést ábrázoló képeket - ezektől azt várták, hogy aktiválják a feketeállományt, és beindítják a sóvárgást. Ez így is történt, de ez az agyterület csak és kizárólag azokra az ingerekre reagált, amelyek kapcsolatban álltak az aktuális megvonással - tehát aki éhes volt, annál a feketeállomány egy ölelést ábrázoló kép láttán nem aktivizálódott, de mondjuk a kedvenc nassolnivalója fotójára igen.
A társasági érintkezés alapvető emberi szükséglet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az agyi reakciókat tükrözték az alanyok beszámolói is, hogy mennyire érezték magukat magányosnak vagy éhesnek, habár az éhes csapat tagjai erősebbnek jellemezték saját éhségérzetüket, mint a másik csoport tagjai a magányukat. Az eredményeket mesterséges intelligencia is elemezte, ami a kutatók elmondása szerint szintén megerősítette, hogy a társasági érintkezés alapvető emberi szükséglet.
Tomanova és Saxe azt remélik, folytathatják tudományos munkájukat. A jövőben azt vizsgálnák, hogy a közösségi média hogyan hat a magányra - elviselhetőbbé teszi, vagy ennek épp az ellenkezőjéhez járulhat-e hozzá.
Forrás: nypost.com
