A probléma: vörösbor és resveratrol
A legtöbben egészséges italként gondolunk a vörösborra , ha már annyi antioxidáns van benne. Egyes kutatások még azt is mondják, hogy a vörösborban található resveratrol nevű polifenol rákellenes hatásokkal is bír. A National Cancer Institute amerikai rákintézet kutatásai azonban azt mondják, hogy az alkoholfogyasztás többfajta rákhoz vezethet, főként mell-, máj- és nyelőcsőrákhoz.
Mit tegyünk? Ha nem szoktunk amúgy alkoholt fogyasztani vagy bajunk van az alkohollal, nem attól leszünk egészségesebbek, hogy még vörösborozni is elkezdünk. De ha meg-megiszunk egy pohár bort egy főétkezéshez, váltsunk vörösborra és maradjunk egy pohárnál!
A probléma: D-vitamin és a Nap
Biztosan több helyről hallotta már, hogy mindannyian D-vitamin hiánnyal küszködünk és nagy szükségünk van rá. Leginkább a napfény hatására termelődik, de mind az ezáltal okozott károsodás, mind pedig a bőrrák létező és mindenkit fenyegető probléma. Mit tegyünk tehát?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit tegyünk? Akinek (vagy bármely családtagjának) volt már melanómája, figyeljen arra, hogy ne legyen sokat a napon és a D-vitamint más forrásokból próbálja beszerezni. A D-vitaminban gazdag ételek vagy a tápanyag-kiegészítők jelenthetnek megoldást, ilyen a csukamájolaj, a zsírosabb halak vagy a D-vitaminnal megerősített tej és narancslé. Azoknak, akiknek nem volt köze a melanómához heti három 10-15 perces séta a napon elég a megfelelő D-vitamin-szint biztosításához.
A probléma: hal és higany
Az omega-3 jó, a higany rossz! Márpedig a tengeri halakban felhalmozódhat a higany. Akkor mennyi halat együnk? És melyiket kerüljük el?
Mit tegyünk? A vadlazac gazdag a szívre és agyra egyaránt jó hatással lévő omega-3 zsírsavakban, az osztrigában sok a cink, a kagylóban sok a vas. Próbáljunk 25 dekányi halat enni egy héten, ha csak tehetjük.
A probléma: fogamzásgátló és vérrögök
Számos egymásnak ellentmondó információ van a vérrögök és a főként droszpirenontartalmú fogamzásgátlók témakörében (a droszpirenon gyakorlatilag szintetikus progeszteron). A BMJ, a legrégebbi brit egészségügyi folyóirat egy korábbi tanulmánya szerint a fogamzásgátlót szedő nők körében négyszer nagyobb az esélye a vérrögök kialakulásának. Pedig a tablettákat biztonságosnak tartjuk. Vagy mégsem azok?
Mit tegyünk? Nézzünk rá a számokra. Igen, nagyobb a relatív kockázat, azaz azokhoz képest, akik nem használnak fogamzásgátlót, tényleg nagyobb a kockázat, de az abszolút kockázat így is extrém alacsony azon nőknél, akiket nem fenyeget más kockázati tényező. Csak hogy számokkal is ki legyen fejezve: 10 ezer nőből nem háromban alakulhatnak ki vérrögök, hanem hatban. Fontos megkülönböztetni a relatív és abszolút értékeket. Beszéljünk nőgyógyászunkkal, aki életvitelünket, előzményeinket és kockázati tényezőinket is figyelembe veszi, amikor javaslatot ad.
