Egy, a BMJ című szaklapban nemrégiben publikált tanulmány szerzői azt igyekeztek megbecsülni, hogyan változott az emberek várható élettartama, és körülbelül hány életév veszett el 2020-ban a koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozhatóan. Nazrul Islam, az Oxfordi Egyetem munkatársa és kollégái összesen 37 olyan magas- vagy közepes jövedelmű országra terjesztették ki a kutatást, amelyek mindegyike részletes mortalitási adatokkal és statisztikával bír - számolt be róla a WebMD.
A járvány újabb, súlyos hatása
Az adatok összevetéséből kiderült, hogy 2005 és 2019 között mind a 37 vizsgálatba bevont országban nőtt a születéskor várható átlagos élettartam férfiak és nők esetében egyaránt. Ám 2020-ban ez a tendencia megfordult: 31 országban csökkent a férfiak és a nők várható élettartama. Az életévveszteség - ami a kutatók becslése szerint a férfiakat jóval súlyosabban érinti, mint a nőket - ezekben az országokban összességében meghaladhatta a 28 milliót. A koronavírus-járvány miatt elvesztett életévek több mint ötször nagyobb "kiesést" jelenthetnek, mint amennyit például a 2015-ös szezonális influenza okozott.
Ahol a legrosszabb a helyzet
A születéskor várható átlagos élettartam a vizsgált országok közül Oroszországban csökkent a legdrasztikusabban: a férfiaknál átlagosan 2,33, a nőknél 2,14 évvel. Ezt követi az Egyesült Államok (-2,27 év a férfiaknál és -1,61 év a nőknél), Bulgária (-1,96 év a férfiaknál és -1 év a nőknél), majd Litvánia, Chile és Spanyolország. A kutatók összesítése szerint a 31 országban összesen 222 millió életév "veszett oda" 2020-ban, ami 28,1 millióval több a vártnál.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az elvesztegetett életévek tekintetében százezer lakosra vetítve Bulgáriában a legrosszabb a helyzet (7260 év a férfiak és 3730 év a nők esetében), ezt követi Oroszország, Litvánia és az Egyesült Államok. Magyarországon ez a szám becslések szerint 2770 év lehet a férfiaknál és 1920 a nőknél.
Ahol nincs változás, és ahol javult a helyzet
A vizsgált országok közül Új-Zélandon, Tajvanon és Norvégiában emelkedett a várható élettartam, Dániában, Izlandon és Dél-Koreában pedig nem történt érdemi változás e tekintetben. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy ezekben az országokban rugalmasabb az egészségügyi rendszer, míg a járványkezelés, illetve a járványra való felkészülés jóval célzottabb - sikeresebb -, beleértve a lakosság egészét érintő közegészségügyi beavatkozásokat.
A tanulmány szerzői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a vizsgálat a szükséges adatok hiánya miatt nem terjedt ki Ázsia, Afrika és Latin-Amerika legtöbb országára. Emellett számos, a várható élettartamot jelentősen befolyásoló tényezőt (mint a társadalmi, gazdasági helyzet, a faji vagy etnikai hovatartozás) nem tudtak figyelembe venni, ahogy azt sem, hogy a statisztikában szereplő halálozások hátterében egyéb okok is meghúzódhattak-e a koronavírus-járványon kívül. Az átfogó képhez, vagyis a járvány várható élettartamra gyakorolt hosszú távú hatásainak pontosabb becsléséhez további kutatásokra van szükség - hangsúlyozták.
Ez is érdekelhet
Jelentősen nőtt az 50 évnél fiatalabbak aránya a COVID-19 hazai áldozatainak körében az első járványhullámhoz képest. Szakértő árulta el , mi lehet ennek az oka.
