Bár úgy gondolhatjuk, hogy egy egészséges ember biztosan az élete minden területén nagyon tudatos, ez azonban koránt sincs így. Vannak olyan hibák, melyeket észrevétlenül is elkövetünk, és egészen addig nem tudjuk, hogy az hiba volt, míg az egy egészségügyi probléma forrásává nem válik. A WebMD most összegyűjtötte , mik azok az "apóságok", melyek elsőre talán nem is tűnnek fel, mégis sokan elhibázzuk, ami hosszú távon komoly gondokat okozhat.
Túl keveset alszunk
Ha nem alszunk eleget, lehet, hogy másnap csak némi rosszkedvvel, koncentrációs nehézséggel jelentkezik. Hosszú távon azonban demenciához , szívbetegségek, diabétesz kialakulásához, elhízáshoz vezethet. Ráadásul ezt a rossz szokást az immunrendszerünk is megsínyli, nőhet a depresszió és a szorongás kialakulásának esélye, és a listára felvehetjük a krónikus fájdalmakat is. Fontos kiemelni, a felnőtteknek legalább annyira fontos a kielégítő mennyiségű és minőségű alvás, mint a gyerekeknek. Egy egészséges felnőtt egy éjjel legalább 7, legfeljebb 9 órát alszik, a tinédzserek és gyerekek persze ennél többet igényelnek. Ha úgy érezzük, mi mindent megteszünk, mégsem tudunk eleget pihenni, érdemes szakemberhez fordulni, aki külső szemlélőként áttekintve a helyzetünket terápiát, életmódbeli változtatásokat, gyógyszeres kezelést vagy ezek tetszőleges kombinációját javasolhatja.
Nem a vízivás az első, amire gondolunk
A testünk szerencsére nem bízza a véletlenre, hogy minden szükségét kielégítsük, jeleket küld, ha valami hiányzik. Így érezhetjük azt is, ha szomjasak vagy éhesek vagyunk. Csakhogy e két jelzést könnyű összekeverni, hiszen mindkettő okozhat fejfájást, fáradtságot, rosszullétet. Ha legközelebb úgy érezzük, nassolni támad kedvünk, előbb igyunk meg egy nagy pohár vizet, mert lehet csak szomjasak vagyunk. Máskülönben figyeljünk az olyan jelekre is, mint a száraz szemek vagy bőr, kiszáradt száj, sötét vizelet, vagy a ritka vizelés, ezek is mind dehidratációra utalhatnak.
Túl sokat ülünk
A szívelégtelenség miatti elhalálozás kockázatának növekedésétől kezdve a rákos megbetegedéseken keresztül az egyéb egészségügyi problémák kialakulásának magasabb rizikójáig szinte mindenhez köthető a napi 6 óránál több ülés, azaz az ülő életmód . Ezért is javasolják a szakemberek, hogy minden fél órában 1-2 percre törjük meg ezt a rossz szokást, és járkáljunk, végezzünk különböző gyakorlatokat. Különböző kutatások azt sugallják, az egész napi ülést már napi egyórányi mozgás is képes ellensúlyozni. Vagy, ha ezt nem tudjuk megoldani, érdemes elgondolkodni az álló asztal beszerzésén.
Túl hamar mosunk fogat
Legalább egy órát érdemes várni étkezés vagy ivás után a fogmosással, különösen, ha valamilyen savas ételt (a gyümölcsök nagy része az) vagy italt (citromos, szénsavas, cukros üdítők) fogyasztottunk. A sav ugyanis lágyíthatja a fogzománcot vagy a fogat. Így, amíg arra várunk, hogy az visszakeményedjen, legfeljebb tiszta vízzel öblögessünk vagy kapjunk be egy cukormentes rágógumit.
Fülpiszkálót használunk a fültisztításhoz
Úgy tűnik, hiába szajkózzák a szakemberek, még mindig vannak olyanok, akik a vattapamaccsal ellátott pálcikákat fültisztításra használják, pedig talán az az egyetlen dolog, amire valójában alkalmatlanok. Sajnos a használatával sokkal nagyobb eséllyel toljuk mélyebbre a fülzsírt a fülünkben, sőt elég egy rossz mozdulat is ahhoz, hogy akár halláskárosodást okozzunk magunknak azzal, hogy megsértjük vele a dobhártyánkat. Higgyük el, a fülünk valóban öntisztuló szerv, nincs szüksége ilyen beavatkozásokra. Ha pedig a szokásosnál több zsírt termelne a fülünk, annak eltávolítása végett inkább forduljunk szakemberhez.
Hidrogén-peroxiddal vagy alkohollal tisztítjuk a sebeinket
Lehet, hogy elsőre jó ötletnek tűnhet erőteljes fertőtlenítővel kezelni a sebeinket, ám érdemes egy második pillantást is vetni a helyzetre és tudatosítani, hogy például az alkohol vagy a hidrogén-peroxid nemcsak a baktériumokat pusztítja el, de a bőrsejteket is roncsolhatja, lassítva ezzel a gyógyulást. Ezért is ajánlott - főleg kisebb karcolások, sebek esetében -, hogy a tisztítást inkább kíméletes szappannal és meleg vízzel végezzük el. Ezután érdemes a sebet nedvesen tartani, például egy vékony réteg vazelinnel, a száraz bőr ugyanis lassabban gyógyul. Ha azonban a seb olyan mély vagy kiterjedt, hogy nem tudjuk elállítani a vérzést, akkor feltétlen forduljunk orvoshoz.
Nem használunk egész évben fényvédőt
A bőrrák kialakulásáért elsősorban az ultraibolya sugarak (UV) tehetők felelőssé. Márpedig a napból érkező UV-sugarak egész évben jelen vannak, nemcsak tavasszal és nyáron. Ezért, főképp a világos bőrűek számára folyamatos a bőrkárosodás veszélye, ami egy napsütéses napon akár 10-15 perc alatt bekövetkezhet. Nem számít azonban a bőrszín, a fényvédőt ugyanis mindenkinek egyformán ajánlott alkalmazni, még felhős időben is. Legyünk különösen körültekintőek a hóban, a homokban vagy a vízben/vízparton - ezek a felületek ugyanis visszaverik az UV-sugarakat, így bőrünkre fokozott terhelés hárul. Mindig legalább 30 vagy a feletti faktorszámú fényvédőt használjunk, és minden a napnak kitett felületet kenjünk be, még a füleket és az ajkakat is.
Ódzkodunk az oltásoktól
Az oltások számos betegségtől megvédenek minket. De nemcsak a saját egészségünk érdekében ajánlott felvenni azokat. Hiszen a vakcináltak sokkal kisebb eséllyel terjesztik a betegségeket, ez pedig különösen azon csoportok szempontjából fontos, akik kitettebbek a súlyosabb megbetegedéseknek. Ne feledjük továbbá azt sem, hogy korral változik azon vakcinák köre is, amelyeket ajánlott beadatnunk, ezért mindig konzultáljunk kezelőorvosunkkal, hogy mi az, ami számunkra, és családunk számára is ajánlott.
A telefonunkat nyomkodjuk lefekvés előtt
Szinte mindannyian használunk már valamilyen szórakoztató digitális eszközt. Az éjszakai telefon- vagy tablethasználat azonban megnehezíti agyunk és testünk számára a pihenést, mégpedig azzal, hogy olyan a nappali világossághoz hasonló kék fényt bocsát ki, ami megzavarhatja testünk biológiai óráját és késleltetheti az alváshoz szükséges hormon, a melatonin felszabadulását. Ha képtelenek vagyunk megállni, hogy még az ágyban is görgessük a telefonunkat, jobb, ha eleve másik szobában hagyjuk azt, az ébresztéshez pedig egy régimódi vekkert állítunk az éjjeli szekrényre.
Nem ellenőrizzük a gyógyszerkölcsönhatásokat
Néhány tényező befolyásolhatja, hogyan hatnak egyes gyógyszerek. Ilyenek lehetnek bizonyos ételek, étrend-kiegészítők vagy más gyógyszerek. Az ilyen kölcsönhatások miatt előfordulhat, hogy orvosságunk kevésbé lesz hatékony, vagy épp nemkívánatos mellékhatások alakulnak ki nálunk. Mindig olvassuk el a betegtájékoztatót, vagy kérdezzük meg orvosunkat, gyógyszerészünket ezekkel kapcsolatban.
Nem tisztítjuk a vizes palackunkat
A kulacsunk, vizes palackunk segít abban, hogy kevesebb szemetet termeljünk, miközben biztosítjuk szervezetünk számára a megfelelő folyadékbevitelt. Csakhogy ezek az üvegek a baktériumok melegágyai lehetnek, ha nem mossuk ki őket rendszeresen, alaposan. Legalább napi egyszer érdemes mosogatószerrel és vízzel kitisztítani és egy éjszakán át száradni hagyni. Ha van rá lehetőségünk, tegyük be a mosogatógépbe, de akár úgyis fertőtleníthetjük, ha 3-4 evőkanál ecet és víz elegyét töltjük bele, majd hagyjuk, hogy egy éjszakán át ázzon. Utána alaposan öblítsük ki és hagyjuk kiszáradni.
Diétás kólát fogyasztunk
Tény, hogy a cukormentes üdítőknek alacsony a kalóriatartalma, de más egyéb egészségügyi előnyük nincs. Néhány szakértő arra figyelmeztet, ha túl sokat iszunk belőle, azzal túl sok mesterséges édesítőt viszünk be a szervezetünkbe, ezekkel kapcsolatban azonban még nincsenek pontos adatok, a legtöbb hosszú távú kísérlet ugyanis még jelenleg is zajlik. Napi egy diétás üdítő még beleférhet, egyébként pedig igyunk inkább vizet, ha szomjasak vagyunk. Ha nagyon unalmasnak találjuk a tiszta víz ízét, inkább egy kis gyümölccsel ízesítsük.
Figyelmen kívül hagyjuk a mentális egészségünket
Mindenkinek lehetnek nehéz időszakai, a folyamatos mentális stressz azonban több egészségügyi problémát is okozhat. Gyengítheti az immunrendszert, növelheti a szívbetegségek, a diabétesz , a depresszió vagy a szorongás kialakulását. Szerencsére számos egészséges módja van annak, hogy levezessük a negatív stresszeket, például a mozgás, a meditáció, de akár a barátainkkal, családunkkal való kapcsolattartás is segíthet ebben. Ha azonban úgy érezzük, ezek már nem segítenek, forduljunk szakemberhez.
"Füstölgünk"
Az e-cigaretták valószínűleg nem annyira károsak, mint a hagyományos változatok, ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen ártalmatlanok lennének. Az elektromos cigarettázás ugyanis ugyanúgy kiteszi testünket a nikotin káros hatásainak, és ugyanolyan súlyos elvonási tüneteket tapasztalhatunk, amikor megpróbáljuk elhagyni ezeket az addiktív, káros vegyszereket. A nikotin a többi közt növeli az infarktus esélyét, egyelőre pedig még folynak a kutatások a tekintetben, hogy vajon az elektromos cigarettázás ugyanúgy kapcsolatba hozható a krónikus tüdőbetegségekkel és asztmával, mint a sima dohányzás. A legjobb, ha egyiket sem használjuk, a leszokásban pedig kérhetjük szakemberek segítségét is.
Nem mondjuk meg az igazat az orvosunknak
Sajnos még mindig sokan vannak, akik nem mondanak el mindent az orvosuknak. Pedig nem éri meg "elfelejteni" egyes részleteket, tüneteket, azok közlésével ugyanis még nagyobb eséllyel kapjuk meg a számunkra valóban legmegfelelőbb kezelést. Ha dohányzunk, nem sportolunk, vagy eszünk ágában sincs változtatni az életmódunkon, ezt mondjuk is meg az orvosunknak. A szakember ugyanis - még ha nem is ért egyet - de nem ítélhet el. Sőtm együtt kell működnie velünk annak érdekében, hogy ilyen körülmények mellett is megtaláljuk azokat a módszereket, mellyel nagyobb eséllyel kerülhetőek el a betegségek és őrizhető meg az egészségünk.