A dán sörgyár pénteken Koppenhágában bemutatta a papírpalack két olyan prototípusát, amely javarészt fenntartható módon előállított farostból készül és teljesen újrahasznosítható . A palackok valójában kétrétegűek, és egyelőre csak a külső burok van papírból, a belső, vízhatlan és a minőséget megőrző réteg polimerekből áll, de a cég tovább dolgozik azon, hogy egyáltalán ne kelljen felhasználni műanyagot.
30 százalékkal csökkentené ökológiai lábnyomát
A papír söröspalackokkal való kísérletezés része a sörgyár azon törekvésének, hogy nullára szorítsa le üzemeinek karbonkibocsátását, 2030-ig pedig 30 százalékkal csökkentse a teljes értékesítési lánc ökológiai lábnyomát . Mint közölték, a nagyüzemi használatra alkalmas papírpalack kifejlesztése céljából a sörgyár egyesíteni akarja erőit a Coca-Colával, az Absolut svéd vodkagyártóval és a L'Oréal kozmetikai konszernnel.
Hatalmas károkat okoz a műanyagszemét
Nem meglepő, hogy egyre több cég dolgozik azon, hogy környezetbarát csomagolásban kínálja a termékeit, a műanyagszemét ugyanis hatalmas károkat tud okozni. Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy az óceánok szennyezettsége miatt például műanyagrészecskék alkotta kéreg képződik a part menti sziklákon, amely fenyegetést jelent többek között a sziklákon élő és táplálkozó organizmusokra nézve. A műanyagfoltok legfőbb alkotóeleme a polietilén, amely a legszélesebb körben használt műanyag, legnagyobb felhasználója pedig a csomagolóipar.
A műanyagszennyezés az állatvilágot sem kíméli. Egy pár hónappal ezelőtti tanulmány kimutatta, hogy tíz állatból hat már nyelt műanyagot, a gyomrukba kerülő idegen anyag pedig hosszú szenvedésre és pusztulásra ítéli őket.
Ez is érdekelhet
Rengeteg kutatás foglalkozik a műanyag emberi szervezetre kifejtett negatív hatásaival is. Egy vizsgálat szerint fejenként átlagosan 50 ezer műanyagrészecskét eszünk meg és hasonló mennyiséget lélegzünk be minden évben. A mikroműanyag megemésztésének egészségre gyakorolt hatása egyelőre ismeretlen, de vélhetően mérgező anyagok szabadulhatnak fel belőlük. Ráadásul egyes részecskék olyan kicsik is lehetnek, hogy behatolhatnak az emberi szövetekbe, ahol immunreakciót válthatnak ki.
