Mint korábban megírtuk , az óraátállítás eltörlését az Európai Bizottság kezdeményezte egy uniós közvélemény-kutatás nyomán, amelyben a megkérdezettek 80 százaléka az óraátállítás megszüntetése mellett foglalt állást. A változtatás természetesen nem lép azonnal hatályba, hiszen előbb a tagállami kormányoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Az M1 csatorna műsorában Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója rámutatott ugyanakkor, hogy az óraátállítás sok ember számára komoly problémát okoz, mivel az időjárásra érzékenyek csoportja, tehát a magyar lakosság 78 százaléka nehezen alkalmazkodik hozzá. Azaz egészségügyi szempontból célszerű lenne inkább eltörölni.
A tagállamoknak egyéni joguk, hogy eldöntsék, a nyári vagy a téli időszámítást vezetik-e be tartósan. Gyakorlatilag tehát arról dönthetnek, hogy mely időzónához szeretnének tartozni. Regős Gábor közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkatársa a műsorban elmondta, nagyon sok multinacionális vállalat működik Európában, amelyek összedolgoznak, emiatt az eltérő időszámítás nehezítené a közös munkát.
Egészségügyi és gazdasági érdekek
Az Index.hu cikke szerint bár a közvélemény-kutatás válaszadóinak többsége a nyári időszámítást szeretné állandósítani, tudományos alapon a téli időszámítás tűnik előnyösebbnek. Az időzónák legésszerűbb meghatározásához a világot - 15 hosszúsági fokonként - 24 sávra lehet felosztani. Ez tükrözi a legjobban, hogy a valóságban mikor van dél, illetve mikor kel fel és nyugszik le a nap. Gazdaságilag viszont hasznosabb, ha a szoros kapcsolatban lévő országok azonos időzónához tartoznak, ezért nem is igazodnak minden esetben az említett beosztáshoz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindez azt eredményezi, hogy téli időszámítás esetén az uniós tagállamok túlnyomó többségében legfeljebb 30 perc az eltérés a valódi dél és az órák által mutatott között, nyáron viszont a különbség elérheti a másfél órát is, mi több, Spanyolországban és Franciaországban például a két és fél órát. "A valóságtól pedig nem jó eltérni: éppen ezt kifogásolják az alváskutatók, elvégre az alvás és az ébrenlét ideje, a cirkadián ritmus a természet körülményeihez igazodott, és az éjfél előtt alvással töltött órák duplán számítanak, ezek különösen fontosak" - mondta el a portálnak G. Németh György egyetemi docens, a Budapesti Alvásközpont vezetője.
Ez is érdekelhet
Egészségügyi szempontból, a természethez való igazodás jegyében akár az UTC+1:30 időzónát is választhatná tehát Magyarország, a megkérdezett szakember ugyanakkor rámutatott, hogy az országok közötti kapcsolatokat, az unión belüli egységet igencsak megzavarná ez a lépés. Hozzátette, akár a keleti blokkhoz (UTC+2) is csatlakozhatunk, amelyhez Románia, Bulgária és Finnország is tartozik, ám gazdasági szempontból hátrányos lehet, ha más időzónában vagyunk, mint a szomszédaink és a németek. Az Index uniós forrásoktól megtudta: az Európai Bizottságnak is az a célkitűzése, hogy az EU területén egységes maradjon az idő.
Legjobban: