A dokumentum kidolgozására felállított, a világ számos országának nemzetközi köz- és magánjogászaiból álló, 15 tagú különbizottság tagjai között van Lamm Vanda akadémikus, az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnöke, aki az mta.hu -nak számolt be a munka részleteiről.
Mint mondta, a jelenlegi pandémia egy sor korábban ismeretlen vagy nem szabályozott problémát vetett fel. Többek között ilyen az is, hogy hogyan reagáljon a jog az egyének személyes és mozgásszabadságát korlátozó szabályokra, a digitális eszközöknek a járvány elleni védekezést szolgáló, de adatvédelmi szempontból aggályos használatára. De meg lehet említeni a munkajogi kérdések közül a munkavállalók megváltozott helyzetét, valamint a járványhelyzet nemzetközi kereskedelmi jogi, környezetjogi, tengerjogi és légi jogi következményeit is.
Lamm Vanda kifejtette, hogy a betegjogokat például alapvetően megfelelően szabályozták már korábban is az országok, ám a nemzetközi összefogást nem. "Az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága néhány évvel ezelőtt kidolgozott egy nemzetközi szerződést a katasztrófák bekövetkezte esetén való nemzetközi együttműködésről, hasonlót szeretnénk létrehozni a világjárványok vonatkozásában is" - mondta.
Egy ápolótól nem várható el, hogy feláldozza az életét
Az egészségügy mások oldalán állók jogairól, velük szemben támasztott elvárásokról azonban nem rendelkezik semmilyen szabályzat. "Az orvosok és ápolók elkötelezettek a hivatásuk iránt, felesküdtek a gyógyításra, s amikor ezt a hivatást választották, tudták, hogy veszélyekkel jár. Felmerül azonban a kérdés, hol húzódik a határ munkájuk ellátásának kötelezettsége és a saját életük, egészségük veszélyeztetése között" - fogalmazott Lamm Vanda. Márpedig ez egy világjárvány esetén különösen fontos kérdés, hiszen nagy veszélynek vannak kitéve a kórházakban, rendelőkben dolgozók. A katonákat hozta fel példának, akik esetében nem számít rendkívüli elvárásnak, hogy feladatuk teljesítése érdekében akár az életüket is feláldozzák, erre kötelezik őket az esküjük, ám ugyanezt nem kívánhatja a társadalom például egy szakápolótól .
Ezenkívül lényeges eleme lesz a dokumentumnak az államok közötti hiteles és korrekt információátadás kötelezettség is. Hiszen az már a koronavírus-járvány kapcsán is bebizonyosodott, hogy nagy károkat okozhat, ha egyes országok eltitkolnak bizonyos információkat, illetve másmilyen szempontok szerint, esetleg később közlik azokat a vártál.
A testület várhatóan a jövő év tavaszára készülhet el a deklarációval, amelyet a Nemzetközi Jogi Intézet 2021-es pekingi kongresszusán fogadhatnak majd el. Ezután hozzák majd nyilvánosságra és küldik el az Egyesült Nemzetek Szervezetének.
Legjobban: