A balesetek, súlyos sérülések esetén a kórház megy a beteghez – írja a német napilap, a Die Welt online kiadása. (A német lap nem ír róla, de a HáziPatika nemrég kezdett, kétrészes sorozatában éppen lehet olvasni, hogy a rohamkocsi „magyar találmány”. Ennek lényege az volt 1954-55 táján – amikor ezt a koncepciót magyar orvosok kidolgozták –, hogy a sürgősségi kórházi ellátást a helyszínre vigyék. De ennek már száz éve is volt előzménye, a vasúti mentővagon, ami szintén magyar fejlesztés volt.)
Egy átlagos munkanapon Németországban több mint 35 ezer ember hívja fel a mentőszolgálatot. Minden percben életről, halálról kell dönteni. Ráadásul nemcsak ez a tét: az életben maradt sérült vagy beteg további életét is döntően befolyásolja a gyorsan meghozott döntés.
A mentőasszisztenseknek ezért viszonylag egyszerű ökölszabályt kell betartaniuk. Így például az idő az agy esetében az egyik legkritikusabb tényező. Agyvérzés, agyi érkatasztrófa (szélütés) esetén percenként 1,9 millió idegsejt pusztul el, mivel nem kapnak elegendő vért és oxigént. Erről Heinrich Audebert, a Berliner Charité neurológiai és kísérleti neurológiai klinikájának orvosi vezetője beszélt a német lapnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Németországban ez nem egyedülálló program, még legalább tucatnyi zajlik országszerte, de a berlini eljárások különösen látványosak a Die Welt szerint. Amikor ugyanis agyi katasztrófa okát. Vagyis megállapítsák: agyér szétrobbanásáról van-e szó, vagy arról, hogy egy vérrög blokkolja az eret.
A Stemóval a kezelés megkezdését 25 perccel gyorsíthatják meg átlagosan – magyarázza Audebert. Az orvos immár 6182 sürgősségi ellátásban részesült beteg példájával tudja alátámasztani eredményeiket. A korai terápiakezdés helyességét tehát viszonylag nagyszámú eset igazolja. Ha sikerül a kezelést az agyvérzéshez képest egy órán belül megkezdeni, akkor a kórházból való gyors hazaengedés esélye majdnem megduplázódik - magyarázza Audebert.
Azoknak a pácienseknek az aránya, akik a kifejezetten hatásos, úgynevezett Lyse-terápiában részesülnek (a Lyse szó a német Thrombolyse rövid változata, ami magyarul vérrögoldást jelent), időközben 21-ről 33 százalékra emelkedett. A Die Welt szerint a mentőkocsiban kapott ellátás ugyanolyan biztonságos, mint a klinikán.
A mobil CT egyébként csak egyharmadát nyomja a kórházinak, mégis 440 kiló a tömege. A röntgensugár forrásával és a kör alakú detektorokkal együtt 1,5 magas és éppen olyan széles. Így a speciális jármű 6,7 méter hosszú. Megengedett összsúlya pedig 12 tonna, vagyis egy teherautó dimenzióit éri el. Ehhez tartozik egy légbefúvó-rendszer, amely az érzékeny elektronikát óvja. Ráadásul egy automatikus kiegyenlítő hidraulikus rendszer egyensúlyban tartja a helyszínen is a komputertomográfot, hogy az a mérés során ne álljon ferdén. A mentőkocsi fala annyira le van árnyékolva, így a vizsgálat alatt nem kerül ki röntgensugár a külvilágba. „Ezzel egy stacionárius röntgenszoba feltételeinek is megfelelünk” – magyarázza Audebert.
A norvégok a berliniek tapasztalataira támaszkodnak
A magas költségek miatt a norvégiai hasonló projekt menedzserei másképp döntöttek. Fredrikstadban október óta fut a kísérleti program. Németországhoz hasonlóan agyvérzésre specializált rohamkocsiról van szó. A projekt a berlini tapasztalatokra épít, de nem mindent csinálnak ugyanúgy. Például a norvégok egy egyszeri röntgenvizsgálatból fakadó környezeti sugárzást még vállalhatónak tartanak.
A strukturális problémák elsősorban akkor merülnek fel, amikor nem kellően digitalizált környezetben próbál működni az új rendszer – véli a német szakértő. Így például hiányzik egy egész Németországra kiterjedő rendszer a szabad ágykapacitások jelentésére. Vagyis miközben a kórházakban a diagnosztika technikai csúcsszinten „pörög”, addig az adatátvitel még csak gyerekcipőben jár. Így például a kölni infarktusprogram megvalósításakor a súlyos betegek EKG -adatait faxon továbbítják. (A mentőautó és a kórház közötti adatátvitelről van itt szó egyébként.)
Az, hogy a technika többre képes, mint ami Németországban megszokott, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy Dániában korszerű adatátvitelre állnak át éppen. Ott ugyanis az összes mentőautót digitális adóberendezésekkel szerelik fel. Ezek betegadatokat és a diagnosztikai mérések információit képesek továbbítani.
A németországi Aachenben szintén úttörő jellegű módszereket próbálnak ki. Ott az egyetemi klinika a tűzoltósággal működik együtt. Tizenkét tűzoltóautó képes immár arra, hogy adatokat küldjön a távolban lévő sürgősségi ellátással foglalkozó orvosnak . Itt a beavatkozó személyzetet az orvos távolról irányítja. Vagyis az orvost nem pótolja a tűzoltó- vagy a mentőautók személyzete, de a doktornak nem kell a helyszínen lennie. Ugyanakkor az esetek 2-3 problémák lehetnek az adatátvitellel, mivel a térerő nem elegendő ehhez.
Ez is érdekelhet
