Százmillióra nőhet az alzheimeresek száma

Szeptember 21-én, azaz ma van az Alzheimer-kór világnapja. A kór, amelyet gyakran az időskor betegségének is neveznek, egy bajor orvos és pszichiáterről, Alois Alzheimerről kapta a nevét, aki a 20. század elején írt róla először. A világnap megtartását 1994-ben kezdeményezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI).

Egyre több az Alzheimer-kórban szenvedő beteg

"Világszerte ötvenmillióra becsülik a demencia előfordulását, de harminc éven belül száz millióra emelkedhet a betegek száma. A legkülönbözőbb becslések vannak arra vonatkozóan, hogy hazánkban hány Alzheimer-kórban szenvedő beteg él, az biztos, hogy százezres nagyságrendről beszélhetünk" - mondta Csiba László, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke a Magyar Hírlapban .

Százmillióra nőhet az alzheimeresek száma, Alzheimer-kór Alois Alzheimer Csiba László elbutulás demencia
Harminc év alatt százmillióra nőhet az Alzheimer-kórban szenvedők száma

Hozzátette, a társadalom elöregedése miatt további növekedéssel számolhatunk, hiszen hatvan felett a gyakoriság tíz évente duplázódik. "Óriási szociális kihívást jelent számukra is biztosítani a méltányos élet lehetőségét."

Biztos, hogy Alzheimer-kór?

Csiba László ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az Alzheimer-kór csupán a leépülés egyik válfaja. A kóros feledékenység csak egy tünet, ezért el kell dönteni, valóban alzheimeres betegről van-e szó, vagy a feledékenység egy másik betegséghez társuló tünet. Többek között agydaganat, hormonzavar, depresszió vagy vitaminhiány is okozhat kóros feledékenységet - jelezte a szakértő. "Ha a családtagok valamelyikénél memóriazavart, az érdeklődés beszűkülését, a készségek gyengülését tapasztaljuk, a beteget ki kell vizsgálni.

Az igazi demens gyakran nem panaszkodik memóriazavarra, a változást a környezet észleli. Egyszerű teszttel megállapítható, hogy valakinél valóban gyanakodhatunk-e Alzheimer-kórra . Kérjük meg, hogy rajzoljon le egy analóg órát, amelynek mutatói például fél tizenegyet vagy négy órát jeleznek. Ha nem sikerül, érdemes további vizsgálatokat kezdeményezni" - javasolta.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Az Alzheimer-kór okait nem ismerjük

"Az Alzheimer-kór okait bár nem ismerjük, azt azonban igen, hogy mely rizikófaktorok növelik a megbetegedés esélyeit" - hangsúlyozta Csiba László. Magas vérnyomás, fej-traumák, rosszul kezelt cukorbetegség , egyes nyugtatók, illetve az elhízás is mind növelik az Alzheimer-kór kockázatát. A szellemi és fizikai aktivitás azonban kedvező hatású. A rizikófaktorok ismerete azért fontos, mert a betegség ugyan nem gyógyítható, ezeket a tényezőket azonban befolyásolni tudjuk.

Az Alzheimer-kór jelei a szemünkben Az Alzheimer-kórt nehéz időben felismerni, bizonyos szembetegségek azonban utalhatnak rá. Hogy melyek ezek, a linkre kattintva kiderül.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.