Magyarországon nagy gondban van, aki folyó ügyeit nem tudja az otthonában elvégezni: Budapesten alig több mint 80 nyilvános vécé üzemel, de a vidéki nagyvárosokban még ennél is sokkal rosszabb a helyzet. Ráadásul a működő mosdók legtöbbje is rossz állapotban van, amelyeket tényleg csak vészhelyzet esetén keres fel az ember. A fesztiválok és rendezvények alatt rendszerint több mobil WC-t is kihelyeznek, de ezek tisztasága további aggodalomra ad okot. Érthető, ha nem szívesen ülünk rá olyan ülőkékre , amelyet előtte idegen emberek százai használtak - de a nyilvános mosdókban mégsem ezek a legveszélyesebb pontok.
Tegyünk papírt az ülőkére?
Ha nem szeretnénk, hogy testünk bármely része érintkezzen az ülőkével, három dolgot tehetünk: a vécécsésze fölé guggolunk, WC-papírból "fészket" építünk magunk alatt, vagy a boltokban kapható, egyszer használatos ülőketakarók egyikét használjuk. Utóbbi egy fokkal használhatóbb, mintha az ülőhelyet toalettpapírral temetnénk be, de egyik lehetőség sem mondható túlságosan kényelmesnek - és ami még rosszabb, a fertőzésveszélyt sem csökkenti számottevően.
Dr. William Schaffner, a Vanderbilt Egyetem orvosi karának professzora szerint a biztonságos vécéhasználatot hirdető ülőketakaró valójában csak minimális védelmet nyújt a fertőzésektől. A papír ülőketakarók - illetve a WC-papírok - ugyanis porózus felépítésű anyagok, vagyis olyan lyukacsos szerkezetűek, amelyeken a mikroszkopikus kórokozók könnyen átjuthatnak. Ha több rétegben rakjuk le ezeket a papírokat, akkor megnehezíthetjük a mikroorganizmusok dolgát, de sterillé azért ez sem teszi a toaletthasználatot .
Másfelől a legkomolyabb fertőzésveszélyt nem is ezek jelentik. Dr. Philip Tierno, a New York Egyetem mikrobiológusa szerint az ülőkék biztonságosan használhatóak, ha nincs rajtuk valamilyen folyékony vagy szilárd szennyeződés: ilyen esetekben minimális a veszélye annak, hogy elkapunk valamilyen betegséget. A mikrobiológus szerint egy átlagos használatú mobiltelefonon tízszer annyi kórokozó van, mint egy ilyen ülőkén, de például a kulcsok, pénztárcák, sőt a mosogatószivacs is komolyabb fertőzésveszélyt jelent egy olyan nyilvános mosdónál, amelyet rendszeresen takarítanak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Veszélyesebb a kilincs
Még akkor sem kell félnünk, ha az ülőke valóban szennyezett valamilyen baktériummal, amely az ülőkéről a bőrünkre kerül. Immunrendszerünk külső és legfontosabb védvonala ugyanis a bőr, amelyről csak akkor kerülhet baktérium a szervezetünkre, ha valamilyen sérülésen keresztül utat talál magának, vagy ha kezünkről a szánkba kerül. Ezért is nagyon fontos minden mosdóhasználat után alaposan kezet mosni, illetve a vágásokat sebtapasszal lefedni.
A legtöbb baktérium a kilincsen tanyázhat, ezért érdemes lehet a kézmosás után használt papír kéztörlővel kinyitni az ajtót, mielőtt kidobnánk a szemetesbe (a kézmosás helyes menetét a fenti videóban is bemutattuk). Persze, sokan nem is a kórokozóktól tartanak, hanem egyszerűen undorodnak leülni egy nyilvános toalett ülőkéjére. Őket valóban megnyugtathatja, hogy bőrük nem érintkezik közvetlenül az ülőkével - akkor is, ha valójában semmilyen fertőzésveszéllyel nem kell számolniuk.
Ez is érdekelhet
Forrás: Time
