Először is tisztázzuk, bár a betegséget visszérnek hívjuk, valójában visszerei mindenkinek vannak, hiszen azok tulajdonképpen az artériákkal együtt az érrendszert alkotó vénák. A vénák feladata, hogy a szívbe, s onnan a tüdőbe szállítsák az elhasznált vért, ahol az ismét "megfrissül", s immár az artériák segítségével oxigéndús, tiszta vérként távozik végtagjaink felé a tüdőből a szíven keresztül.
A magyar lakosság ötödének vénái azonban valamely okból (túlsúly, életmód, genetikai tényezők, szülés) betegek. Ez azt jelenti, hogy már nem végzik megfelelően feladatukat, azaz nem juttatják el maradéktalanul az elhasznált vért a szívbe, tüdőbe, így annak egy része visszaáramlik, pangani kezd és kitágul a vénák fala. A statisztikák szerint ez az állapot kétszerannyi nőt érint, mint férfit, s a hölgyeknél leginkább a terhességgel járó hormonális változásokhoz köthető kialakulása, mivel a várandósok szervezetében megnövekszik az ösztrogénszint, ami viszont a vénák rugalmasságára sajnos negatívan hat. Emellett, mint említettük a genetikai tényezők is befolyásolhatják a visszérbetegség kialakulását, valamint a túlsúly, a tartós álló- vagy ülőmunka, és úgy általában a mozgásszegény életmód is mind-mind hozzájárulhatnak a vénák érfalainak merevségéhez, a vér visszaáramlását megakadályozó billentyűk funkcióromlásához, illetve majdani megbetegedéséhez.
Az első jelek
Az első jelek általában a többségnek fel sem tűnnek, hiszen úgy értékelik, normális, ha egy hosszú nap végére kicsit elnehezedik, bedagad a lábuk, s alig várják, hogy lerúgják a cipőjük. Az érintettek nagy százaléka még akkor sem gyanakszik, amikor a talp és a boka között, a láb belső felén kis lilás erecskék jelennek meg, úgynevezett seprűvénák. Sőt sokak csak esztétikai problémaként tekintenek e kis visszerek megjelenésére, s még akkor sem fordulnak orvoshoz, amikor a közepes vagy nagyobb vénák kezdenek el egyre jobban elszíneződni, kidudorodni, esetenként apró foltokban bevérezni, emellé pedig állandósul a nehéz láb érzés, a lábgörcsök és egyéb visszeres fájdalmak. Pedig ezt a betegséget több okból is fontos időben kezelni és komolyan venni. Leginkább azért, mert akár lábszárfekély vagy trombózis kialakulásához vezethet. Utóbbi esetén pedig a vérrög a tüdőbe jutva embóliát, s akár halált is okozhat.
Szerencsére azonban elég jól kezelhető ez a betegség, s mi magunk is tehetünk azért, hogy megelőzzük, vagy ha már kialakult, akkor meggátoljuk a további romlást. Megfelelő terápiával kombinálva megelőzhetjük a súlyosabb komplikációkat és ismét megtapasztalhatjuk a "könnyű lábak" érzését. Lássuk mik a teendők.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Rajtunk múlik
A genetikánkon nyilvánvalóan nem tudunk változtatni, s a nők esetében a terhességgel járó ösztrogénszint-növekedés sem befolyásolható tényező. Minden más azonban rajtunk múlik, például az is, hogy már az első szimptómák megjelenésekor szakemberhez forduljunk, aki feltárja, mely stádiumban tart a betegségünk. A vizsgálatokat követően pedig megfelelő gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, venoaktív, az ér további tágulását megakadályozó, érvédő hatású gyógyszerekkel, külsőleg alkalmazandó krémekkel, kompressziós harisnya felírásával, s egyéb életmódbeli tanácsokkal segítsen a gyógyulásban. Fontos megjegyezni, hogy nem elégséges ezek közül csak az egyiket vagy néhányat alkalmazni, ugyanis csak a komplex, minden elemet egyszerre tartalmazó terápia lehet igazán hatékony.
A harisnya csak így segít
A kompressziós harisnya vagy fásli szinte mindig egy állandó eleme a kezeléseknek, célja pedig, hogy pótolja az érfal rugalmasságát, s a szoros, a lábat körbeölelő anyag megfelelő nyomással segítse a vénákban a vér áramlását. Ahhoz azonban, hogy valóban elérje a célját, fontos, hogy bár orvosi rendelvény nélkül is megvehetjük a gyógyászati segédeszköz boltokban, mindig kérjük ki előtte szakember tanácsát. Csak pontos mérés után válasszunk számunkra megfelelőt belőle (ha nem vagyunk biztosak a méretben, fazonban, kérjünk segítséget a szakképzett eladóktól), s ami a legfontosabb, hordjuk is, hiszen a kompressziós harisnya a fiókban nem segít.
Ha pedig már a ruháknál tartunk, kicsit ellentmondásosnak tűnhet, mégis kerülni kell a testhez tapadó, szoros darabokat, mivel azok - hiába gondolnánk az ellenkezőjét - nem megfelelő módon serkentik a vérkeringést, sőt inkább az erekben kialakuló pangást segítik elő. Hordjunk tehát kényelmes, méretünknek megfelelő darabokat, és párosítsuk azokat komfortos, lehetőleg nem teljesen lapos talpú, tehát kis sarkú, rugalmas talpú cipővel. Ez engedi járáskor a talp pumpáló mozgását, ami szintén fokozza a vénás vérkeringést.
Visszértorna és egyéb mozgásformák
Létezik úgynevezett visszértorna, melynek rendszeres elvégzése javítja a lábak vérkeringését. Ehhez nincs másra szükség, mint kényelmes ruházatra, egy tornaszőnyegre, jóga matracra vagy szimplán egy félbe hajtott plédre a hátunk alá. Hanyatt fekve légzőgyakorlatokkal indítunk, majd pedig a lábak lassú, odafigyeléssel végzett átmozgatása következik különböző gyakorlatokkal, különös figyelmet fordítva a lábfejekre és a vádlikra. Hogy pontosan miből áll egy visszértorna, ide kattintva megnézheti.
Fontos, hogy a visszértorna mellett rendszeresen végezzünk más olyan testmozgást is, mely fokozza a vérkeringést az alsó végtagjainkban. Ilyen például a séta, az úszás vagy a biciklizés. Ezek egyúttal segítenek abban is, hogy leadjuk az esetleges fölös kilóinkat, hiszen a túlsúly, s akár az azzal összefüggésben kialakuló 2-es típusú cukorbetegség (de a veleszületett 1-es típusú diabétesz is) fokozza a visszér kialakulásának, romlásának kockázatait.
Ezeket a gyakorlatokat kerüljük el
Vannak azonban olyan gyakorlatok is, melyeket el kell felejtenünk. Ha eddig ahhoz szoktunk hozzá, hogy súlyemeléssel tartjuk karban a testünk, sajnos ezen változtatnunk kell. Érdemes a guggolásokkal, haspréssel, felüléssel járó extra terhelést is mellőzni, mivel az ilyenkor az erekben kialakuló fokozott nyomással ronthatunk a vénáink állapotán. Fontos, hogy ha visszeres kezelést kaptunk vagy visszérműtétünk volt, csak fokozatosan, mindig az orvosunkkal történt konzultáció után kezdjük újra a sportot. Ami pedig elengedhetetlen bármely mozgásformát is válasszuk, az a gyakorlatok előtti bemelegítés, majd pedig a torna, futás, úszás stb. végeztével a megfelelő nyújtás.
Akik hozzászoktak, hogy egy kiadós edzést követően a gőzben, vagy szaunában lazítják le izmaikat, sajnos rossz hírünk van. Ha visszeresek vagyunk, saját egészségünk érdekében jobb, ha lemondunk erről. S kerülendő a termál, sőt még a hosszan tartó napozás is, mivel a melegben könnyen kitágulnak az erek, ami pedig fokozza a visszeres panaszokat.
Így álljunk, üljünk helyesen
Szót kell ejtenünk arról is, hogy ha munkánkból adódóan egész nap állunk, vagy ülünk, akkor azt hogyan kell megváltoztatnunk, ha visszeresek vagyunk. Álló munkában, ha van rá módunk, akkor feltétlen üljünk le 2-3 óránként, s emeljük meg lábunkat, hogy így enyhítsük a rájuk nehezedő terhelést, s fokozzuk keringést. Amennyiben ezt nem tudjuk megtenni, váltogassuk a lábunkat, s helyezzük testsúlyunkat egyikről a másikra, időnként pedig álljunk pár másodpercig lábujjhegyen, majd ereszkedjünk vissza, lehetőleg kerülve a nagy zökkenéseket, sarokra visszahuppanást.
Ha azonban egész nap ülünk, vagy hosszú utazást teszünk, feltétlen ügyeljünk arra, hogy 45-50 percenként álljunk fel (autóval álljunk meg), tegyünk néhány lépést, gyorsítsuk fel a vérkeringésünket légzőgyakorlatokkal. Ha tehetjük, ülés közben is tegyük fel a lábunkat, lehetőleg soha ne lógassuk. S akármennyire is megszoktuk korábban, semmiképp se tegyük keresztbe, az ugyanis további nyomást helyezhet az érfalakra, ronthatja a keringést. A láb felpolcolása egyébként ajánlott alvás közben is, így akadályozva meg a vér visszaáramlását az alsó végtagokban.
Az étkezési szokásainkon is változtatnunk kell
Végül, de nem utolsó sorban az étkezésünkben is vannak olyan szokások, melyeken jobb változtatni, ha visszérbetegséget diagnosztizáltak nálunk. Kerülendőek például a bő zsírban sült ételek, mivel az azokban található " rossz koleszterin " növeli az érfalak merevségét, ezáltal a vénákban található, a vér visszaáramlását gátló billentyűk funkcióit is rontja. A finomított szénhidrátokat tartalmazó fogásokat is jobb lecserélni. A cukor, fehérliszt és egyéb, például a péksüteményekben, készételekben megtalálható összetevők ugyanis közvetve és közvetlenül is hozzájárulnak a keringési betegségek súlyosbodásához, például a cukorbetegség kialakulásának elősegítésével, vagy a helytelen táplálkozás miatt kialakuló túlsúllyal. Ráadásul ezek az ételek alig tartalmaznak rostokat, amik a megfelelő emésztéshez és a könnyű székletürítéshez szükségesek. Így egy másik, a vénák kitágulásával, s a vér pangásával járó betegséget, az aranyér kialakulását is kockáztatjuk.
Kerülendő továbbá az alkohol és a túlzott sófogyasztás is. Utóbbiból szintén jelentős mennyiség található a pizzákban, hamburgerekben, felvágottakban és általában a készételekben. Bár időről időre fellángol az egészséges vagy egészségtelen-e a sófogyasztás vitája, ne feledjük, a sóval a szervezetbe bevitt nátrium egy bizonyos koncentráció felett visszatartja vizet, ami növeli a vér mennyiségét a testben, fokozva a nyomást az erekben, s rontva ezzel az amúgy is jellemző visszeres panaszokat: nehézláb érzés, duzzanatok, lábfeszülés és görcsök.
