A valaha feljegyzett legnagyobb magasság, ahol madarat észleltek, 11 300 méter volt. Itt ütött el egy kereskedelmi repülőgép 1973-ban a nyugat-afrikai Elefántcsontpart felett egy karvalykeselyűt (Gyps rueppellii). A gép egyik motorja megsérült a balesetben, de végül így is sikeresen le tudott szállni. Az állat kevésbé volt szerencsés: mindössze öt ép toll maradt utána, ezekből határozták meg a faját – írja az IFLScience.
A konkrét eset persze szomorú, tekintve, hogy a karvalykeselyűk nagyon szociális lények, ráadásul monogám kapcsolatban élnek, ahol a pár mindkét tagja kiveszi részét a fiókák felneveléséből azok életének első mintegy 150 napjában. Az eredendően a Száhel-övben őshonos faj olykor még Spanyolország mediterrán részein is felbukkan, bár egyre ritkábban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetett fajként tartja ugyanis nyilván a karvalykeselyűket, amelyeket sok más afrikai madárhoz hasonlóan élőhelyük csökkenése, a vadászat és a táplálékhiány fenyeget elsősorban.
Kelet-Afrikában emellett a mérgezéses esetek is komoly problémát jelentenek. Legtöbbször egy növényvédő szer, a karbofurán okozza az állatok halálát, de jelentős veszélyt hordoz magában a diklofenák is. Utóbbi egy gyulladásgátló gyógyszerhatóanyag, amelyet gyakran alkalmaznak az állatgyógyászatban, a keselyűk szervezetébe pedig az elhullott dögöket elfogyasztva juthat be. Meglepő lehet ez persze annak tükrében, hogy olyan madarakról van szó, amelyek gond nélkül megbirkóznak a lépfene és botulizmus által szennyezett hússal is.
Ez is érdekelhet
Noha az 1973-as eset talán csak anomália volt, kétméteres fesztávolságú szárnyaikkal a karvalykeselyűk rendszeresen lenyűgöző magasságokba emelkednek, kihasználva a felfelé törekvő légáramlatokat, miközben prédák után kutatnak a felszínen. Ezzel együtt akad egy korlát, amely miatt nem sűrűn lehet a repülőgépek magasságában madarakkal találkozni: az oxigénhiány. Ugyanakkor vannak még olyan fajok, amelyek képesek dacolni az elemekkel. Szürke darut (Grus grus) például észleltek már 10 ezer méteren is – a faj így kerüli el a sasokat a Himalájában. Ezenkívül indiai ludat (Anser indicus) is láttak 7300 méteren, köszönhetően erős tüdőkapacitásának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
