A vakarózás a kutyák természetes reakciója, mely arra szolgál, hogy a bőrükre, bundájukra került irritáló anyagoktól, valamint élősködőktől megszabaduljanak. A kellemetlen viszketést főleg a hátsó lábukkal próbálják enyhíteni, de vakarózásnak tekinthetjük azt is, amikor az állat többször végighúzza a fejét a szőnyegen vagy a padlón, a mellső mancsaival a pofáját dörzsöli, a testével hozzádörgölőzik a bútorokhoz, kerítéshez, fatörzshöz vagy éppen a földön hempereg. Egy-egy gyors vakarászástól még nem kell megijednünk, ám ha arra leszünk figyelmesek, hogy a kedvencünk napjában többször is hosszú percekig vakaródzik, szinte éjt nappallá téve nyalogatja és harapdálja a bundáját , bőrét (emiatt akár a játékot, az alvást vagy az evést is félbeszakítja), akkor élhetünk a gyanúperrel, hogy valami nincs rendben.
A bőrviszketés (orvosi nevén pruritus) nemcsak kellemetlen, de kockázatos is lehet a kutyák számára, mivel erős viszketés esetén könnyen sebesre kaparják a bőrüket, az állandó nyalakodás, harapdálás miatt pedig felpuhul, felhólyagosodik a bőrfelület, utat nyitva ezzel a különböző kórokozóknak és élősködőknek, melyek csúnya felülfertőződést okozhatnak. Éppen ezért gyakori és heves vakarózás esetén minél hamarabb érdemes utánajárni a kiváltó oknak és kezelni azt, hogy a kedvencünk újra egészséges lehessen. Mielőtt állatorvoshoz fordulnánk, figyeljük meg, mikor, milyen körülmények között jelentkezik a vakarózás, éjszaka is gyakori-e, összefüggésbe hozható-e bizonyos ételek fogyasztásával vagy a szabadtéri sétákkal, és mely testtájakon jellemző - ezekre várhatóan a szakember is rá fog kérdezni.
Lássuk, milyen betegségekre, állapotokra hívhatja fel a figyelmet a szűnni nem akaró vakaródzás!
Allergia
Akárcsak az emberek, a kutyák is számos különféle dologra lehetnek allergiásak - ez a kórkép azonban az esetükben nem tüsszögéssel és orrfolyással, hanem allergiás bőrgyulladás formájában jelentkezik. A tavaszi-nyári szezonban a négylábúaknál is felléphet pollenallergia, a levegőben szálló virágpor a bőrre kerülve okozhat viszketést, elsősorban a pofa, a mancsok, a has, a fülek és a combok belső területein. Ezen segíthet, ha az allergiaszezonban olyankor megyünk sétálni, amikor a levegő pollenkoncentrációja relatíve alacsony, majd hazaérve tiszta vízzel átöblítjük a kutyus bundáját (hosszú szőrű fajtáknál hideg levegős hajszárítóval is átfújhatjuk a szőrzetet, hogy megszabaduljunk a rátapadt pollenektől).
Kontaktallergia esetén a viszketés - és súlyos esetben a szőrzet foltos kihullása - azon a területen jelentkezik, ahol a négylábú közvetlenül érintkezik az allergén anyaggal. Így például ha azt vesszük észre, hogy egy új hám vagy nyakörv viselésekor a kutyusunk heves vakarózásba kezd, netán az azzal érintkező területeken kipirosodik a bőre és hullani kezd a szőre, joggal gyanakodhatunk kontaktallergiára. Válthatnak ki allergiás reakciót például a kutyaruhák (főleg a gyapjúból készült darabok), a különféle mosakodószerek, kutyasamponok, de akár a fémből készült etető- és itatótál is. Ezeket a tünet észlelésekor azonnal le kell cserélnünk valamilyen más anyagból készült változatra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ételallergia
A különféle allergének nem csak kívülről támadhatnak, könnyen előfordulhat, hogy a bűnöst a kutya etetőtáljában kell keresnünk. Az élelmiszerallergia a kutyáknál gyakoribb, mint gondolnánk, legtöbbször a gabonákban található fehérjék, a csirke-, hal- vagy marhahús, a tojás, a tej és tejtermékek, valamint a szója okoznak allergiás reakciót a négylábúaknál. A pontos allergén megtalálása nem egyszerű feladat, főleg abban az esetben, ha a kutya tápot kap, hiszen annak gyakorlatilag bármelyik összetevője okozhatja az allergiás reakciót. Sőt, az emberekhez hasonlóan az is előfordulhat, hogy a kedvencünk többféle alapanyagra is érzékenyen reagál. Sok türelemmel és kitartással, a lehetséges allergének külön-külön kínálásával kideríthetjük, hogy mely összetevő okozza a bajt- az allergén anyag elfogyasztása után 4-24 órán belül jelentkezik a bőrviszketés, az állat ilyenkor jellemzően a pofáját, a mancsait, a füleit és a hajlatait vakarja, harapdálja -, ezután célzottan kereshetünk olyan tápot a kutyusnak, ami ezt nem tartalmazza. Ma már léteznek úgynevezett hipoallergén tápok is, amelyek biztosítják, hogy a többféle alapanyagra allergiás kutyák is hozzájussanak minden, a szervezetük számára fontos tápanyaghoz.
Bűzmirigy-gyulladás
A bűzmirigy a kutya végbelének két oldalán elhelyezkedő, zsákszerű szerv, amelyben a jellegzetes, csak rá jellemző szagú váladék termelődik. Ez a váladék sok mindenről árulkodik a kutya fajtársainak, a többi között az egészségi állapotáról, a dominanciájáról, a szexuális aktivitásáról vagy éppen a hangulatáról - ezért figyelhető meg az, hogy találkozáskor a kutyák egymás fenekét szaglásszák meg "bemutatkozásképp". A bűzmirigy tartalma normál esetben a székletürítéssel együtt távozik, egyes kutyák akaratlagosan is tudják üríteni, de az is megfigyelhető, hogy a riadt egyedek félelmükben engedik ki a bűzmirigyben termelődő váladékot. Gond akkor van, ha ez a váladék nem tud teljesen kiürülni a mirigyből, egy idő után ugyanis pangani kezd, elfertőződik és gyulladást okozhat. Ez számos kellemetlen tünetet idézhet elő a kutyusoknál, ilyen például az erőteljes vakarózás és szőrhullás, a kellemetlen szagú lehelet, de akár tályogok is kialakulhatnak a végbél környékén. A bűzmiriggyel kapcsolatos problémákra utaló viselkedés kutyáknál az úgynevezett szánkázás, amikor a földön húzzák a feneküket - ilyenkor érdemes állatorvoshoz vagy képzett kutyakozmetikushoz vinni az állatot, aki a megfelelő technikával manuálisan ki tudja nyomni a pangó váladékot a mirigyből.
Paraziták
A vakarózó kutya láttán a legtöbb gazdi egyből arra gondol, hogy bolhafertőzés állhat a háttérben. Ebből az apró vérszívóból akár egyetlen is elég ahhoz, hogy rövid idő leforgása alatt elszaporodjon az állat bundájában - egy nőstény bolha átlagosan napi 30 tojást rak le, ezekből újabb és újabb vérszívók fejlődnek ki. A bolhacsípés viszketést és helyi bőrreakciót is okoz, közelről megvizsgálva a kutyus bőrét apró, pattanásszerű vörös kiütéseket láthatunk rajta, a sok vakarózástól pedig kérgesedés is kialakulhat. Még rosszabb a helyzet, ha az állat a bolha nyálára is allergiás, ez esetben allergiás bolha-dermatitis (FAD - flea allergy dermatitis) alakulhat ki, ami a kutyák leggyakoribb allergiás bőrbetegségei közé sorolható, és rendkívül erős viszketéssel jár. A bolhákat erre a célra kifejlesztett nyakörvekkel és spot-on cseppekkel tarthatjuk távol kedvencünktől, a meglévő példányoktól pedig bolhairtó samponnal és bolhafésűvel szabadulhatunk meg.
Érdemes azonban tisztában lenni vele, hogy a bolha mellett számos egyéb parazita okozta fertőzés jele is lehet az állandó vakarózás. Ezek többsége szabad szemmel szinte láthatatlan, ám a bőrfelszínen élősködve kínzó viszketést, valamint korpásodást okozhatnak a kutyusnak. A leggyakoribbak a rühatka, a szőrtüszőatka, az őszi bársonyatka, a fülatka és a tetű. Amellett, hogy a teljes kiirtásuk nem egyszerű feladat, néhány típus (például a rühatka vagy a tetű) az emberre is veszélyes lehet, ezért ha arra gyanakszunk, hogy a kedvencünknek parazitafertőzése van, forduljunk vele mihamarabb állatorvoshoz.
Gombás fertőzés
Alapesetben a kutyáknál szerencsére ritka a gombás fertőzés, elsősorban a legyengült immunrendszerű, illetve az elhanyagolt, ápolatlan egyedeknél alakul ki, de egy fertőzött állattal való érintkezés során is elkaphatja a kedvencünk. A gombás bőrgyulladás két fő típusát különíthetjük el, mindkettő erős viszketéssel jár: a korpázó típusnál e mellett szőrhullás és hiperpigmentáció figyelhető meg, míg a kenőcsös típusnál sárgás színű, bűzös váladék alakul ki a fertőzött bőrfelületen. Egyes kutyafajták hajlamosabbak a gombás fertőzésekre , ilyen például a tacskó, a cocker spániel, a westie vagy az uszkár. A gombás fertőzések kezelése az állatorvos feladata, ezért ne halogassuk felkeresni a rendelőt a kutyusunkkal!
Cukorbetegség
Újabb, a mindennapi életből ismerős betegség, ami a kutyákat sem kerüli el, százból körülbelül egy kutyust érint, ivaros szukáknál kétszer gyakrabban fordul elő, mint a kanoknál. A gazdinak a betegséget kísérő tünetek szúrhatnak szemet: a gyakori és nagy mennyiségű vízivás, valamint vizeletürítés, a levertség, a fogyás és a heves vakarózás. Akárcsak az embereknél, úgy a kutyáknál is komoly szövődményei lehetnek a tartósan magas vércukorszintnek, ezért fontos, hogy a normál keretek között tartsuk azt. Ebben a diabetikus tápok, az állandó, fix időpontokban történő etetés és szükség esetén az inzulininjekciók adása lehetnek a segítségünkre. Nem maradhat ki továbbá a rendszeres állatorvosi kontroll sem, jó hír azonban, hogy a karban tartott cukorbetegség mellett a kedvencünk ugyanolyan hosszú és boldog életre számíthat, mint egészséges fajtatársai.
Legyél felelős gazdi!
Csak egy csípés? Lyme-kór, babéziózis, leishmania, szív- és bőrférgesség. Néhány példa a betegségekből és élősködőkből, amik a csípésekkel kedvencünkbe juthatnak. Ezért fontos, hogy egész évben gondoskodjunk a csípések nélküli, megelőző védelmükről!
A megjelenést támogatta az Elanco Hungary Kft., az Advantix és a Foresto termékek gyártója.
Ez is érdekelhet
PM-HU-21-0110
