Az ételallergiák súlyossága az enyhétől az életveszélyesig terjedhet. A nyolc leggyakoribb allergizáló étel a tej, a tojás, a hal, a tengeri hal, a diófélék, a mogyoró, a gabona és a szója. Ezeknél jóval ritkább esetben előfordulhat, hogy egészen váratlanul olyan ételek okoznak tüneteket, amikre biztosan nem gondolnánk.
Ritka, de lehet valaki allergiás
- a vörös húsokra (sertés, marha) – az ilyen jellegű allergia általában egy, a húsokban található cukorféléhez, az alfa-galaktózhoz köthető.
- a szezámmagra – a szezámallergia nagyon heves tüneteket produkálhat az arra érzékenyeknél, ráadásul nem csak a mag, hanem a szezámolaj is allergizál.
- az avokádóra – mivel az avokádóban található fehérjék hasonló felépítésűek, mint azok, amelyek a természetes latexgumiban találhatók, aki latexallergiás, annak nagyobb az esélye az avokádóallergiára. Sőt arra is, hogy a burgonya, a paradicsom, a gesztenye, a papaya, a banán vagy a kivi is allergiás reakciót vált ki nála.
- a kukoricára – az érintetteknek kerülniük kell a kukoricaliszttel és a kukoricasziruppal készült termékeket is.
- a szárított, aszalt gyümölcsökre – ilyenkor gyakran a szulfitok okozzák a tüneteket, például a kén-dioxid. Akinél allergiás reakciót váltanak ki a szárított gyümölcsök, annak érdemes óvatosnak lennie a borokkal, ecetfélékkel, feldolgozott húsipari termékekkel is.
- a mangóra – az avokádóallergiához hasonlóan a latexallergiához is köthető. A mangóban több olyan allergén is található, amely keresztreakciót ki válthat ki olyanoknál, akik allergiásak az almára, a körtére, a zellerre, az édesköményre, a pisztáciára vagy a kesura.
Ha erre a 6 kérdésre igennel válaszolsz, nikotinfüggő vagy
Két falat mangó miatt került kórházba
A fent említett mangó ijesztett meg egy 19 éves lányt is, aki elmondása szerint életében többször is evett már a gyümölcsből, de minimális bőrtüneten kívül semmi mást nem tapasztalt, így nem is tulajdonított neki túlzott jelentőséget. Néhány héttel ezelőtt azonban teljesen váratlanul súlyos tünetek jelentkeztek nála két falat mangó után.
Fél órával az uzsonna után megfájdult a hasam, aztán hirtelen tüsszögni kezdtem, sorjában jött néhány tucat. Ezalatt éreztem, hogy a szájpadlásom nagyon irritált és bedagadt. Felduzzadt a szám és a jobb szemem sarka felett megjelent egy ödéma, amely később ráterjedt a szemhéjamra. A nyakamon és a mellkasomon viszkető bőrpír jelent meg, amiből aztán testszerte kiütéseim lettek. Ahogy a torkom és szájpadlásom feldagadt, nehezebben kaptam levegőt, sípoltam
– idézte fel Berta, akit mentővel szállítottak kórházba. Kapott szteroidot, antihisztamint, infúziót és oxigént, a kezelésnek köszönhetően pedig már másnap hazaengedték.
Az anafilaxia tünetei
A bevezető
panaszok még egészen enyhék lehetnek: bőrkiütések,
sápadtság, szédülés, remegés. Röviddel ezután enyhe légzési nehezítettség,
szorító érzés a torokban és ahhoz társuló rekedtség, illetve
gyomor-bélrendszeri tünetek, így hasfájás, hányás is jelentkezhet.
Előrehaladott stádiumban már kifejezett nehézlégzés, zihálás, sípoló légzés,
sőt akár zavart tudatállapot is felléphet. Megfelelő ellátás hiányában
Sajnos olyan is előfordulhat, hogy az anafilaxia rögtön súlyosabb tünetekkel jelentkezik.
Ha már megvan a diagnózis
Az ételallergiák jó részére gyermekkorban derül fény. Bármi is okozza a tüneteket, az étel- és különösen a mogyoróallergiával kapcsolatban számos fals információ kering a neten, ezek eloszlatásában Kiss Anikó segítségét kértem, aki iskolás gyermeke révén érintett. Egy mogyoróallergiás kisfiú tragikus halála kapcsán dr. Csáki Csilla vezetésével másik nyolc érintett szülővel közösen megalapították az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesületet három évvel ezelőtt. Fő tevékenységük az anafilaxiás ételallergiával élők és családjaik támogatása, illetve érdekképviseletük. Az ominózus tragédia óta egyébként ingyenessé tették az anafilaxia kezelését célzó Epipent, a pedagógosok egy részét felkészítették arra, mit kell tenniük súlyos allergiás reakció esetén, illetve a leggyakoribb allergéneket kivezették a közétkeztetésből.
Tévihitek az ételallergiáról
1. Minél később adjuk az allergéneket a gyereknek, annál kevésbé veszélyes – Sokan még mindig rettegnek az allergének bevezetésétől, pedig rég megdőlt, hogy 2-3 éves korig nem szabadna ezeket adni a gyerekeknek, sőt, a korai allergénfogyasztással hosszú távon megelőzhető az ételallergia kialakulása. Ráadásul a korai bevezetés nem csak emiatt fontos:
Nem feltétlenül derül ki az allergia csecsemőkorban: minden ötödik anafilaxiás roham csak óvodában, iskolában lép fel először. Ez akkor fordulhat elő, ha az érintett gyerek azzal az adott élelmiszerrel korábban még nem találkozott. Általános szabály tehát, hogy mielőtt intézménybe kerül egy gyerek, addig lehetőleg minden élelmiszerrel meg kell ismertetni, ami elérhető a közétkeztetésben.
2. Csak apró tünetek jelentkeznek, tehát nem kell komolyan venni
Ha ételallergiáról beszélünk, az egy van-nincs kategória, tehát nem lehet valaki kicsit allergiás. Bármilyen súlyosságra utal tehát a vérvizsgálat eredménye, az allergiát minden esetben komolyan kell venni, ezért rögtön epipennel is ellátják az érintetteket, amit mindig maguknál kell tartaniuk. A tünetek ugyanis bármikor életveszélyessé is válhatnak.
3. Az allergének mikroszkópikus elemei a levegőben is terjednek
A levegővel történő érintkezés egy nagyon túlgondolása ennek a történetnek. Nem, az asztalra kitett pár szem mogyoró nem jelenthet veszélyt annak, aki belép a konyhába. Ha ezt is figyelembe vennénk, az egy túlságosan korlátozó életet eredményezne. Az előírásoknak életszerűnek kell lenniük és nem szabad állandó félelemben tartani az érintetteket. Nyilván egy mogyoróüzemben más lenne a helyzet, és a repülőgépeken is előfordulhat hasonló, hiszen az egy zárt légtér, ahol ugyanaz a levegő cirkulál órákon keresztül.
A diagnózist a család, sőt az egész környezet kapja
„Nem egyedül a gyerek, hanem az egész család kapja kézhez a diagnózist az ételallergiáról, hiszen onnantól kezdve mindannyiuknak változtatniuk kell. Ezt először sokként élik meg, és sok család nem is tudja segítség nélkül megugrani, de tudunk pszichológust is javasolni, aki kifejezetten erre szakosodott” – mondja Kiss Anikó, aki szerint az érintett családoknak egy „egészen újfajta életstratégiát” is ki kell alakítaniuk.
Ez is érdekelhet
Egy idő után el kell dönteniük például: járnak-e majd étterembe, elmennek-e fagyizóba, elengedik-e a gyereket vendégségbe, zsúrra vagy táborba. Minden család más szempontok alapján mérlegel ezekben a kérdésekben. Nyilván nehezebb dolga van annak, aki valamilyen alapélelmiszerre allergiás, mint aki mondjuk egyedül paradiót nem ehet. Fontos azonban, hogy senki ne görcsöljön rá, mert a túlzottan korlátozó életmód könnyedén táplálkozási zavart eredményezhet. „Szintén elengedhetetlen, hogy együttműködővé tegyük a környezetet, a pedagógusokat, az óvónéniket, a szülőtársakat, és mindenkit, akivel kapcsolatba lép a gyerekünk” – hangsúlyozza az egyesület egyik alapító tagja. Hozzáteszi:
A kulcs a pontos, egyértelmű információátadás, a kérem, a köszönöm, és valóban legyetek hálásak a segítségért. Ha az emberek tudják, hogy mivel tudnak segíteni, különösen, ha egy gyerek életéről van szó, akkor meg fogják tenni és ebben partnerek lesznek.
Legjobban: