Mindenkivel előfordulhat, hogy hirtelen nem találja a megfelelő szavakat, ám ha ez az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb, érdemes rá odafigyelni. Ez a jelenség ugyanis az Alzheimer-kór korai szakaszának megfelelő agyi változásokat jelezheti, még jóval a nyilvánvaló tünetek megjelenése előtt – számol be a Torontói Egyetem kutatásának eredményeiről a Science Alert. A tanulmány azonban azt sugallja, hogy idősebb embereknél – bár a szavak megtalálásának képessége is jelentős szerepet játszik – az agy egészségére még ennél is pontosabban lehet következtetni a beszéd sebességéből.
A beszédtempó számít
A kutatók 125 egészséges, 18 és 90 év közötti felnőttet kértek meg arra, hogy részletesen írjanak le egy jelenetet. A leírásokról készült felvételeket ezt követően mesterséges intelligencia szoftverrel elemezték, hogy olyan jellemzőket nyerjenek ki, mint a beszéd sebessége, a szavak közötti szünetek időtartama és a használt szavak sokfélesége. A résztvevők egy standard tesztet is kitöltöttek, amely a koncentrációt, a gondolkodási sebességet, valamint a feladatok tervezésének és végrehajtásának képességét mérte. Ezeknek a végrehajtó képességeknek az életkorral összefüggő hanyatlása szorosan összefüggött a mindennapi beszéd tempójával, ami szélesebb körű hanyatlásra utal, mint csupán a megfelelő szó megtalálásának nehézsége.
A vizsgálat újdonsága a "kép-szó interferencia feladat" alkalmazása volt, egy olyan okos feladat, amelyet úgy terveztek, hogy szétválassza egy tárgy megnevezésének két lépését: a megfelelő szó megtalálását és a száj utasítását arra vonatkozóan, hogyan kell azt hangosan kimondani. E feladat során a résztvevőknek hétköznapi tárgyak képeit mutatták, miközben egy olyan szó hanganyagát játszották le, amely jelentésében rokon vagy hasonlóan hangzik.
Ez is érdekelhet
Érdekes módon a tanulmány megállapította, hogy az idősebb felnőttek természetes beszédsebessége összefügg a képek megnevezésekor mutatott gyorsaságukkal. Ez rávilágít arra, hogy a feldolgozás általános lassulása állhat az életkorral járó szélesebb körű kognitív és nyelvi változások hátterében, nem pedig a szavak emlékezetbeli előhívásának konkrét előhívása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
