Súlyos, alattomos betegséget okozhat a dohányfüst

A COPD, azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegség az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése alapján 2030-ra várhatóan a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött. Magyarországon a COPD-s betegek száma feltételezhetően megközelíti a félmilliót, viszont diagnózis hiányában csak a betegek körülbelül kétharmadát látják el.

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) egy olyan kórkép, amely korlátozza a betegek életét, továbbá világszerte a halálozás és a rokkantság jelentős okaként tartják számon. Legsúlyosabb formája még az egyszerű teendők elvégzésében, például akár a mosakodásban és öltözködésben is korlátozza a beteget – olvasható a Boehringer Ingelheim közleményében. Tünetei közé tartozik egyebek mellett:

  • a köhögés,
  • a nyákos köpettermelés,
  • illetve a fizikai megterheléskor jelentkező légszomj.

Magyarország sajnos az elsők között jár a daganatos és légúti megbetegedések miatti halálozások számában. A betegek többsége ráadásul későn fordul orvoshoz, így a COPD-ben szenvedők számát is csak megbecsülni lehet. Ismert például, hogy a dohányosok nagyjából ötöde küzd COPD-vel, amely nagyságrendileg 5-600 ezer főt jelenthet. Az itthon népbetegségnek számító betegség a betegekre és az egészségügyi ellátórendszerre is nagy terhet ró, ezért különösen nagy jelentősége van a megelőzésnek és a korai felismerésnek – a megfelelő kezeléssel ugyanis lassítható a tüdő károsodása.

fulladó fiatal nő inhalátort használ
A COPD 2030-ra várhatóan a harmadik leggyakoribb halálok lesz világszerte. Fotó: Getty Images

A COPD és a dohányzás

A COPD kialakulásáért a legtöbbször a dohányfüst tehető felelőssé. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a cigarettában kizárólag a nikotin káros és rákkeltő, holott a különböző égéstermékek és a kátrány is hozzájárul a tüdő megbetegedéséhez. Dohányzáskor a szervezetet károsító anyagok, a teljesség igénye nélkül:

  • a nikotin, amely a függőség kialakulásáért is felelős;
  • az égés során keletkező szén-monoxid, amely gátolja a vér oxigénszállító képességét és ezáltal a szervek oxigénellátását;
  • a kátrány, amely gyulladást és daganatot okozhat, emellett jelentősen növeli a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát;
  • valamint az égéstermék-részecskék, amelyek nagyon picik, ezért könnyen bekerülnek a léghólyagocskákba és a véráramba, így pedig eljutnak mindenhova és károsítják az egész szervezetet.

A COPD leggyakoribb oka tehát egy olyan körülmény, amely jelentős mértékben rajtunk múlik. Az aktív dohányzás az egyén saját felelőssége. De fontos megemlíteni a passzív dohányzást is, és ezzel együtt a dohányzók azon felelősségét, hogy az általuk kibocsátott füst a környezetükben levőkre is káros hatással van. Azonban a dohányzás pótlására kifejlesztett egyéb, nem égésen alapuló eszközök sem tekinthetők megoldásnak, mert azok – a dohányzáshoz hasonlóan – szintén idegen anyagot juttatnak a tüdőbe, amellyel annak meg kell küzdenie. 

Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a lakóhelyünkön időnként lehet gyengébb a levegő minősége – viszont szinte mindig van befolyásunk arra, hogy változtassunk a minket érő hatásokon, és ezzel óvjuk a tüdőnk egészségét. Például a mindennapos szellőztetés idejét is megválaszthatjuk úgy, hogy jobb minőségű levegőt engedjünk be lakótereinkbe.

„Azt tettem, amit sok COPD-s: semmit”
Olyan természetes, mint a légzés – emlegetjük sokszor, bele sem gondolva, mennyien élnek úgy, hogy számukra minden egyes lélegzetvétel küzdelmes. A COPD még mindig a kevésbé ismert betegségek közé tartozik, 3 érintett elbeszéléséből azonban egy kicsit jobban is megismerheted ezt a súlyos kórt.

Hogyan kezelhető a COPD?

A COPD-vel diagnosztizált betegeknél az orvos célja, hogy kezelje a tüneteket, vagyis csökkentse a légszomjat, valamint megfékezze az egészségromlást. A szakemberek általában inhalátorokat írnak fel, amelyek megnyitják a légutakat, segítve ezzel a légzést.

Az orvos által előírt gyógyszerek alkalmazása mellett mi magunk is nagyon sok dolgot tehetünk a tüneteink enyhítése érdekében. Először is kerüljünk minden olyan anyagot és helyzetet, amelyek előidézhetik a COPD-s panaszok romlását! Ilyen például a füst, az erős szagok, a hajlakk, a környezeti légszennyezettség és a stressz.

Ha pedig légzési nehézséggel küzdünk a mindennapok során, keressük fel háziorvosunkat, aki beutalhat minket egy tüdőgyógyászhoz egy légzésfunkciós vizsgálatra. Ez egy fájdalommentes beavatkozás, amelynek segítségével megismerhetjük tüdőnk állapotát. Az időben történő felismerés, a pontos diagnózis és a személyre szabott terápia nagyban segíti a betegség előrehaladásának lassítását, emellett hozzájárulhat a jobb életminőség minél további fenntartásához is – írták a közleményben.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +23 °C
Minimum: +9 °C

Nagyrészt derült idő várható, csak kisebb felhős körzetek lehetnek. Csapadék nem valószínű. Az éjszaka második felében az Észak-Dunántúlon egyre több helyen megélénkül az északnyugatira forduló szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 8 és 14 fok között alakul, de a hidegre hajlamos helyeken ennél kissé hűvösebb is lehet. Az orvosmeteorológiai helyzet is kifejezetten kedvezően alakul, fronthatástól sem ma, sem az elkövetkező napokban nem kell tartani.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra