Cukorbetegség esetén az étrendet úgy érdemes kialakítani, hogy a napi szénhidrát- mennyiséget változatosan tegyék ki a teljes kiőrlésű gabonák, esetleg a tészták, pékáruk, a magasabb szénhidráttartalmú zöldségek (pl. burgonya, kukorica, pasztinák, sárgarépa), a hüvelyesek és a gyümölcsök. Tehát ez utóbbit is naponta ajánlott enni, melyből a javasolt mennyiség - szénhidráttartalmukat figyelembe véve - 100-1000 gramm között ingadozhat három-négy részre elosztva. Sokan úgy tudják, cukorbetegség esetén a gyümölcsök tiltólistára kerülnek, de a valóságban szinte mindegyik ehető, kivéve a banánt, a szőlőt és az aszalt gyümölcsöket.
Válasszunk tudatosan!
Arra azonban érdemes kitérni, hogy a szervezet gyümölcsökre adott válaszreakciói egyénenként eltérőek lehetnek. Számos olyan tényező befolyásolja, mint például, milyen fajtákat választunk, mely napszakban, milyen módon készítjük el, és milyen nyersanyaggal együtt tálaljuk (a zsiradék és fehérjetartalom lassítja a felszívódás ütemét), továbbá a betegség súlyossága, a kezelés típusa, a fizikai aktivitás stb. Kezdő diétázók mindig mérjék le a fogyasztani kívánt gyümölcs mennyiségét, majd étkezés után másfél-két órával érdemes ellenőrizniük a vércukorszintjüket.
Alacsony a glikémiás indexük
A gyümölcsök többsége nagyobb részben fruktózt, kisebb részben glükózt és szacharózt tartalmaz. A fruktóz előnyös tulajdonsága, hogy lassabb vércukorszint-emelkedést vált ki, mint a glükóz. Az összetett szénhidrátok csoportjába sorolhatók a gyümölcsök nem emészthető rostanyagai is, amelyek mérsékelik az étkezés utáni vércukorszint-emelkedés ütemét. Ezek alapján elmondható, hogy a gyümölcsök tetemes része alacsony glikémiás indexszel rendelkezik, így rendszeresen fogyasztásuktól valóban nem kell félni. (A glikémiás index kifejezi egyes élelmiszerek vércukorszint-emelő képességét a szőlőcukorhoz képest.) A magas rosttartalomnak köszönhetően a lédús gyümölcsök koleszterincsökkentő, emésztésjavító, fogyókúrás alapanyagoknak is számítanak.
Antioxidánstartalmuk segíthet a betegség kezelésében
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A gyümölcsök rendkívül értékes vegyületek hordozói, melyek közül érdemes kiemelni néhányat, amelyek a cukorbetegség megelőzésében és/vagy a szövődmények kialakulásának késleltetésében, megakadályozásában játszanak szerepet. Az antioxidáns hatású C-vitamin és a karotinoidok hatástalanítják a sejtkárosító szabadgyököket, az antociánok és a polifenolok pedig - a kutatások szerint - segítik a vércukor felvételét. Jótékony hatásuk a kifacsart levek esetében alacsonyabb, mint ha frissen, egészben esszük meg a gyümölcsöket. Főbb forrásaik: áfonya, cseresznye, szeder, fekete ribiszke, alma, piros bogyós gyümölcsök, sárgabarack , sárgadinnye.
Ez is érdekelhet
Tippek a gyümölcsfogyasztáshoz
- Készítsünk házilag gyümölcsjoghurtot vagy gyümölcsös túrókrémet.
- Állítsunk össze vegyes gyümölcssalátát, és osszuk kisebb adagokra.
- Húsok mellé párolva, sütve vagy mártásként elkészítve finom körítés lehet számos gyümölcs.
- Zöldséges salátánkat gyümölcsökkel kiegészítve még színesebbé és változatosabbá tehetjük.
