Mi az a terheléses vércukorvizsgálat?
A terheléses vércukorvizsgálat (OGTT) célja, hogy kiderüljön, szervezetünk mennyire képes a glükóz, vagyis a cukor felhasználására. A terhelés lehet étkezés utáni (postprandiális), és történhet meghatározott glükózmennyiség bevitelével (orális glükóztolerancia teszt). Leginkább a 2-es típusú diabétesz diagnosztikában alkalmazzák, de az eredmények alapján megállapítható, fennáll-e prediabétesz (csökkent glükózintolerancia), várandósság idején pedig terhességi cukorbetegség - utóbbi esetben a terhelés történhet mindkét formában. A terhelésben, a klinikai döntés szempontjából az éhgyomri és a 120 perces glükózérték a legfontosabb, de bizonyos esetekben (állapotokban) az egyéb időpontokban mért vércukorértékek sem elhanyagolhatók. Az OGTT-t javasolt inzulinterheléssel együtt végezni, így ugyanis nyomon lehet követni az adott időpontban a glükózra adott inzulinválaszt is. Az inzulinresztencia gyanúja az úgynevezett HOMA-index értéke alapján állapítható meg, melyhez az éhgyomri vércukor és éhgyomri inzulinszint egyidejű meghatározására van szükség.
Így zajlik a vizsgálat
Ahhoz, hogy a terheléses vércukorvizsgálatot elvégezhessék, be kell tartanunk bizonyos szabályokat. A vérvételt megelőző 24 órában például átlagos fizikai terhelés alatt kell lennünk, és minimum 150, de nem több, mint 250 gramm szénhidrátot javasolt fogyasztani. A vizsgálat elvégzése éhgyomorra történik - az azt megelőző 10 órában már nem szabad enni, inni pedig csak vizet lehet. Első lépés mindig az ujjbegyes vércukor-meghatározás, aminek, ha az eredménye meghalad egy bizonyos értéket, a terhelést nem lehet elvégezni. Ezt követi a 0 perces (éhgyomri) vérvétel, majd a 75 gramm glükózoldat elfogyasztása. A folyadék sokak számára tömény lehet, célszerű tehát magunkkal vinni egy citromot, és belefacsarni az oldatba, így jelentősen könnyebb az elfogyasztása.
A vizsgálat általában kétórás, ez alatt az idő alatt - attól függően, hogy hány pontos a mérés - meghatározott időközönként ellenőrzik a vércukorszintünket. Amíg nem végeztünk, nem ehetünk, de némi vizet elkortyolhatunk. Kiemelten fontos, hogy nyugalmi körülmények között, a dohányzás és fizikai aktivitás mellőzése mellett várakozzunk. Törekedjünk arra, hogy az idő nagy részében üljünk, és a mosdón kívül ne menjünk sehova; így bármilyen probléma adódik, azonnal jelezni tudjuk. Bár a terheléses vércukorvizsgálat nem jár mellékhatásokkal, előfordulhat például, hogy valakinek leesik a vércukorszintje, és emiatt remegést, gyengeséget, nagyfokú izzadást tapasztal. Az sem ritka, hogy a tömény cukoroldat elfogyasztása enyhe hányingerrel, rosszulléttel jár, ez azonban általában hamar elmúlik. Ha a terhelést valamilyen ok miatt fel kell függeszteni, két terhelés között legalább egy hétnek el kell telnie.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Milyen esetben indokolt elvégezni?
Vannak olyan esetek, amikor kifejezetten indokolt a terheléses vércukorvizsgálat elvégzése. Ilyen például az emelkedett éhgyomri vércukorérték, melyet megfelelő körülmények között vizsgáltak: éhgyomorra végezték, esetleg megismételve is emelkedett volt, netalán a 3 havi szénhidrát-anyagcserére utaló HgbA1C is magasabb értéket mutatott. Rizikófaktor, így szükségessé teheti a mérést, ha valakinek a családjában előfordult már szénhidrátanyagcsere-zavar. Kutatások ugyanis kimutatták, hogy ez mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát megnövelheti. Természetesen abban, hogy az említett kórképek a genetikailag erre hajlamos egyéneknél kialakuljanak, környezeti vagy életmódbeli tényezők is közrejátszanak. Nem lehet tehát egyértelműen kijelenteni, hogy ha az egyik vagy mindkét szülőnél, nagyszülőnél stb. diabétesz jelentkezett, akkor nálunk is ki fog alakulni.
Diagnosztizált szénhidrátanyagcsere-zavar esetén kontroll céljából javasolják a terheléses vércukorvizsgálat elvégzését. Így nyomon lehet követni az állapotunk alakulását, kiderülhet, mennyire hatásos a szakorvos által beindikált terápia, és indokolt-e esetleg valamilyen változtatás. Terhesség alatt szintén elvégzik a mérést, méghozzá a várandósság 28. hetében. A terhesség egy csökkent cukortűrő-képességre hajlamosító állapot: a hormonális változások és az inzulinérzékenység csökkenése miatt az inzulinszükséglet a többszörösére is emelkedhet. Ha ezt a fokozott inzulinigényt az anya szervezete nem tudja kielégíteni, a szénhidrát-anyagcsere felborul, a vércukorszint pedig megemelkedik, és terhességi cukorbetegség alakulhat ki.
Bizonyos tünetek megléte ugyancsak indokolhatja a vizsgálat elvégzését, mert egyes panaszok felvethetik az inzulinrezisztencia, a prediabétesz, esetleg a cukorbetegség fennállásának lehetőségét. Figyelmeztető jelek lehetnek: erős szomjúságérzés, hirtelen fogyás vagy hízás, zsibbadó végtagok, homályos látás, lassan gyógyuló sebek, gyakori fertőzések, száraz bőr, erős szőrnövekedés, rossz közérzet, hajhullás, evés után jelentkező álmosság, fokozott fáradtság és vizelési inger.
Fontos tudni, hogy vannak betegségek, állapotok, amik hajlamosíthatnak a szénhidrátanyagcsere-zavarára. Túlsúly, policisztás ovárium szindróma (PCOS), különféle pajzsmirigybetegségek, magas vérnyomás betegség, magas koleszterinszint, gluténérzékenység vagy inzulinrezisztencia fennállása esetén ne halogassuk szakorvos felkeresését, aki az anamnesztikus tüneteink alapján eldönti, milyen vizsgálatot végeztessünk el.
Vannak kizáró tényezők
A vizsgálat azonban nem minden esetben ajánlott. Kizáró tényező például, ha az éhgyomri és/vagy az étkezés utáni vércukorértékek alapján a cukorbetegség diagnózisa felállítható, de nem javasolt menstruáció ideje alatt sem. Mivel bizonyos gyógyszerek szedése befolyásolhatja az eredményt, mindenképpen konzultáljunk a vizsgálatot végző orvossal vagy kezelőorvosunkkal: a szakember dönthet úgy, hogy felfüggeszti az általunk szedett készítmények alkalmazását, amikor azonban erre nincs lehetőség, a vizsgálat elhalasztása is szükségessé válhat.
Nem szabad félvállról venni
Ez is érdekelhet
Magyarországon meredeken emelkedik a cukorbetegek száma, sokaknál már csak a szövődmények kialakulásakor fedezik fel, hogy baj van. A leggyakoribb következmény a szemprobléma, ami látásromláshoz, súlyos esetben akár vaksághoz is vezethet. Szintén jellemzőek a neuropátiás , azaz az idegek károsodásával járó megbetegedések, amelyek általában az alsó végtagokat érintik. A magas vércukorszint ezenkívül rendkívül negatív hatással lehet a veseműködésre, és károsíthatja az ereket, így például növelheti a különféle szívproblémák kialakulásának kockázatát. Nem szabad tehát félvállról venni a kivizsgálás, így a terheléses vércukorvizsgálat fontosságát.
