A bomlás teremti az életet

Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni egy elpusztult élőlényre mint veszteségre. Tudósok azonban új módszereket fejlesztettek ki annak megértésére, hogy a halál biológiai erői milyen módon járulnak hozzá fontos életfolyamatok működéséhez.

A bioszféra és annak sok ökoszisztémája nemcsak az életfolyamatokon alapul, fennmaradása és létezése nemcsak azoktól függ. A halál és a regeneráció ugyanúgy szükséges része a biom (az élő anyag) áramlásának. Egy kutatás során a Michigan Állami Egyetem tudósai rájöttek, hogyan lehet megvizsgálni, hogy a bomló növényi és állati anyagok miként járulnak hozzá egy jól működő ökoszisztémához.

rét
Virágos rét tele élettel. Ki gondolna rá, hogy a korábbi pusztulás eredménye ez a sokszínűség?

Eric Benbowm törvényszéki entomológus és mikrobiális ökológus már 2013-ban megalkotta a nekrobiom fogalmát, amely azoknak a szervezeteknek az együttesét jelenti, amelyek hozzájárulnak egy elpusztult növény vagy állat lebomlásához - írja a Big Think . Az új kutatás bemutatja a szervezeteknek azt a körét, amely a legfontosabb szerepet játssza a bomlási folyamatban. A cikk középpontjában a nekrobiom-enciklopédia áll, amelynek célja, hogy hidakat képezzen a különféle ökológiai elméletek interdiszciplináris szakadékainak megszüntetéséhez, és megmutassa, hogy mennyire fontos a halál az összes ökoszisztéma számára.

Fázisfelvétel

A kutatók ezért részletes tanulmányt készítettek a bomlási folyamatok eltérő fázisairól különböző élőhelyek elpusztult élőlényei esetében. Azaz vizsgálták az elhullott tengeri növények, például hínárok lebomlását , de nagytestű állatok tömeges halálának következményeit is. Eredményeik minden bizonnyal megváltoztatják a módot, ahogyan a baktériumokra, a parazitákra és a bomlásban résztvevő más teremtményekre tekintünk, ahogy szerepüket látjuk az élet átalakításában.

A szervezetek mindig elpusztulnak. Amikor egy elhullott növény vagy valamiféle állati tetem a hideg, kemény talajra terül, új folyamat játszódik le az egyszer volt élőlény maradványai között. A holttest ugyanis a tápanyagok tárháza: sokféle zsír, fehérje , szénhidrát és az élethez szükséges számos más anyag keveréke. A baktériumok, gombák és egyéb specializált szervezetek pedig fogyasztanak belőle.

Ennek hatására teljesen megváltozik a környezet, ahol a valaha élő dolog egyszer létezett. Ez a mikrobiom bizonyos értelemben folyamatként és a lebontást intéző organizmusok fajtagyűjteményeként is felfogható. A tudósok számára világossá vált ugyanis, hogy kiszámítható módon jelenik meg a fajok sokasága egy-egy tetemnél. Egyes kutatások például úgy találták, hogy az egerek és az emberek holttestén hasonló baktériumkolóniák növekedtek fel. De nemcsak a nekrobiom folyamatait sikerült feltárni, hanem felfedezték, hogy a környezet számára miféle előnyökkel jár egy korábbi elő szervezet lebomlása.

A bomlás virágai

A tudósok megfigyelhették, hogy Norvégiában 300 rénszarvas tömeges pusztulása után milyen átalakulás következett be az adott területen. A kadáverek nagy tömege sok különféle állatot vonzott a helyszínre, a rókáktól, rozsomákoktól és nagyobb madaraktól kezdve a különféle kukacokon át a nyüvekig és mikrobákig. A tömeges halál igen rövid idő alatt drasztikusan megnövelte a sokszínűséget. Teljesen új felismerés, hogy a lebomló szervezetek képesek jelentősen megváltoztatni és befolyásolni a táj biológiai sokféleségét . A tudósok nyomon követték, hogy a terület néhány év alatt hogyan fejlődik: az első tavasz szörnyű bűzt hozott, és a tetemek hatalmas mennyiségű legyet és egyéb szárnyas rovart vonzottak a helyszínre, őszre azonban a területen már többnyire csak bőr- és csontmaradványok maradtak, amelyek közül a növényzet még nem emelkedett fel. De aztán megjelentek új fűfélék, virágos lágyszárúak, cserjék és facsemeték is,

Belga kutatók egy csoportja azt állítja, hogy sikerült izolálnia az oszlásnak induló emberi testre jellemző szagmolekulát, azaz lepárolták a halál illatát. A rothadó emberi maradványokból nyert szaganyagtól azt remélik, hogy segít a keresőkutyáknak rátalálni a holttestekre. Részletek !

A területen az egyik legfontosabb változás a növényi sokféleség megnövekedése volt. Az elpusztult szarvasok testéből gazdag talaj alakult ki. A folyamat bizonyította, hogy a természet semmit sem veszít el. A tudósok úgy vélik, hogy amint többet megtudunk a nekrobiomról, olyan újrahasznosítási módszerek kidolgozása válik lehetővé, amelyek egy napon üzleti tevékenységként is megjelenhetnek. Ennek pedig óriási szerepe lehet a világ élelmezésében és az élelmiszerbiztonság fokozásában.

A nekrobiom kutatása valójában csak most kezdődött, de jelentősége folytán - hiszen az élet és halál körforgását az emberek már igen régen szeretnék pontosan megérteni - valószínűleg egyre gyakrabban hallunk majd felőle.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +12 °C
Minimum: +0 °C

A pára, köd (itt-ott lassabb) feloszlása után napos időben lesz részünk fátyolfelhőkkel. Csapadék nem alakul ki. A légmozgás döntően gyenge vagy mérsékelt. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 15 fok között alakul. Késő estére -3 és +6 fok közé hűl le a levegő. Fronthatások napközben nem okoznak kellemetlenséget, így a frontérzékenyek tünetei várhatóan nem erősödnek fel.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra