Mi emberek többek között azért nem szeretjük magunk körül a piszkot, mert megtanultuk, hogy abban tenyésznek a különféle kórokozók, és ha nincs kosz, jó eséllyel betegség sincs. Persze nem teljesen steril a környezetünk, és az nem is volna jó, hiszen az immunrendszerünk nem találkozna megújuló kihívásokkal, amire a hatékonysága fenntartásához szüksége van.
Időnként megdöbbentő felmérések látnak napvilágot arról, hogy melyek a legmocskosabb dolgok a közelünkben. Azt persze sejtjük, hogy egy szállodai szobában az ágytakaró (amelyet csak ritkán tisztítanak ki) remek tanyája a mikrobáknak, abban már biztosak vagyunk, hogy a tömegközlekedési eszközök kapaszkodóin hemzsegnek a kórokozók, s egy nyilvános illemhely ülőkéje pedig higiéniai rémálom. Belátjuk, hogy a munkahelyi íróasztalok felületéről sem helyes enni. Csakhogy a kórokozók fő tenyészhelyeiről kialakult előítéleteink időnként félrevezetőek. Azaz viszonylag tiszta dolgokat piszkosnak gondolunk, míg fesztelenül tartunk a környezetünkben baktériumoktól hemzsegő dolgokat.
A legpiszkosabb dolgok
A Zewa és az Országos Közegészségügyi Intézet felmérte , hogy melyek a legkoszosabb dolgaink, és mindez persze összecseng a nemzetközi kutatások eredményeivel is. A toplista így alakult, a tizediktől indulva: mobiltelefon, kapaszkodó, egér, billentyűzet, kulcs, bevásárlókosár, fülhallgató, konyharuha, törölköző és a csúcson a mosogatószivacs. Azaz a három legkoszosabb dolog éppen az, amelyet otthonunkban tartunk, sőt gyakran meg is érintünk. Ennek pedig az az oka, hogy ezek a tárgyak nagyon sokféle anyaggal kerülnek kontaktusba. Így válnak lassan a baktériumok, gombák és másféle mikrobák táptalajává, s képesek átadni a fertőzést. Továbbá gyakran lesznek nedvesek, sőt többnyire a baktériumok szaporodásához ideális hőmérsékleti tartományban tartjuk őket.
A mosogatószivacs (nem meglepő módon) nem csak nálunk koszos, hanem az Atlanti-óceán túlpartján is. Olyannyira, hogy a New York Institute of Technology (NYIT), az ottani műszaki egyetem egyik kutatása kézenfekvő, de nem magától értetődő felfedezésre jutott. Nem csak a baktériumok, hanem a rájuk vadászó vírusok, a bakteriofágok (vagy röviden fágok) is hatalmas számban találhatók meg a konyhai szivacsokon. Mivel a jövőben az antibiotikumok kiváltására egyre valószínűbb, hogy fágokat is használni fog az orvostudomány, a megfelelő baktériumölő szervezetek megtalálása fontos kutatási célponttá válik.
A mostani kutatási eredményeket az Amerikai Mikrobiológiai Társaság (ASM) éves konferenciáján mutatták be. Ezekben azért játszhattak a konyhai szivacsok fontos szerepet, mert köztudott, hogy sajátos óriási mikrobiom virágzik rajtuk. Egy használt mosogatószivacs minden egyes köbcentijében 50 milliárd baktérium élhet. S ahol baktériumok vannak, ott a fágok is megjelennek, amelyek (talán nem köztudott, de) a leggyakoribb biológiai szervezetek a világon. Nem csoda, hogy a szivacsokon is sikerült elcsípni őket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az új helyen is pusztítottak
A tanulmány azt mutatta be, hogy minden mikrobiológiai környezet értékes lehet, ahol remény van a hasznos fágok megtalálására. Az egyetem hallgatói által azonosított két fág törzset, amelyek az emberek számára fenyegetést jelentő kórokozókat támadtak. Miután, áthelyezték őket egy másik környezetbe, kiderült, hogy ott is képesek rohamot intézni a baktériumok ellen. Ebből arra következtettek, hogy a megtámadott baktériumtörzsek azonosak lehetnek annak ellenére, hogy különböző helyeken izolálták őket.
A DNS-elemzés kimutatta, hogy az Enterobacteriaceae családba tartoznak. E mikrobák némelyike a székletben is megtalálható, s akadnak közöttük olyanok, amelyek nagyon veszélyesek az emberre (többek között a kórházi fertőzések miatt). A WHO által három legveszélyesebbnek tartott csoport egyike éppen ez, s közülük is az E. coli a legveszedelmesebb.
Ez is érdekelhet
A New York-i tanulmányban szereplő törzsek között azonban kémiai eltéréseket találtak. Ezek a különbségek azért fontosak, hogy megértsék, mely baktériumokat képes megfertőzni egy adott fág, s ezt a képességet hogyan lehet felhasználni az egyes antibiotikum-rezisztens fertőzések ellen. A legnagyobb megoldandó probléma tehát az, hogy mind a baktériumok, mind a fágok rendkívül változékonyak, ezért hiányzik a fágok mögül a stabil hatás . Ez a terápia tehát nem alkalmazható a hagyományos gyógyszerezés módszereinek megfelelően. Ennek ellenére a kutatók, például az Amerikai Egészségügyi Intézetben úgy gondolják, hogy a bakteriofágok jobb megértése új fejezetet nyithat a gyógyításban, mert a veszélyes baktériumok pusztításában nincs náluk hatékonyabb.
