Aki komolyabb terhelés alatt áll, bizonyosan megtapasztalta már, hogy az összeszedettség és a figyelem illékony dolog: rövid idő alatt sokat eshet a szintje, majd nem is mindig tudunk visszakapaszkodni oda, ami a munkához ideális volna. A folyamatos zaklatottság és az idő hiánya képes megszakítani az összpontosítást, de a stressz is jelentős szerepet játszik abban, hogy nem vagyunk képesek fenntartani az összeszedettséget.
A krónikus stressz az idegrendszerünket kortizollal és adrenalinnal árasztja el, ami rövidzárlatot okoz fontos agyi funkciókban. A kutatók évtizedek óta tanulmányozzák a stressz negatív hatásait a gondolkodás élességére, a memóriára és más kognitív funkciókra. Tisztán megállapították már, hogy a rövid távú stressz rövid megemeli a kortizol stresszhormon szintjét és ugrást okoz az adrenalin szintjében is, ami arra ösztönöz minket, hogy hatékonyabban dolgozzunk - válaszul például a közelgő határidőkre. A hosszú távú stressz azonban a kortizol tartósabb növekedéséhez vezethet, ami mérgező lehet az agy számára. A tudósok azt is gyanítják, hogy a kortizol magas szintje hosszú idő alatt kulcsfontosságú az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásában.
Ördögi kör
Ha nem vigyázunk, ördögi körbe kerülhetünk. A figyelemzavar miatt nem tudunk a munkánkra összpontosítani, és úgy érezzük, hogy nem vagyunk elég produktívak, ami kapkodásra ösztönöz, amitől még kevésbé leszünk fókuszáltak - ez pedig tovább táplálja a ciklust. Sajnálatos módon a legtöbben nem veszik észre, hogy csökken az összpontosításuk, amíg nem érnek a kimerültség határára. Amikor a szellemi és érzelmi kimerültség kezdetét veszi, akkor tovább csökkenti az információra fókuszálást, a koncentrációt és az ismeretek előhívására való képességünket.
Szerencsére vannak dolgok, amelyekkel megszakíthatjuk a ciklust. Kandi Wiens, a University of Pennsylvania kutatója megállapította , hogy a kiégés bekövetkezése vagy elkerülése annak köszönhető, hogy egyesek használják, mások viszont nem az érzelmi intelligenciájukat (EI) a stressz kezelésére. Mit lehet tenni tehát, hogy ne gyűrhessen le bennünket a stressz?
Először is az önismeretet kell használni pár dolog feltárására:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Miért érezzük magunkat stresszesnek vagy idegesnek? Mielőtt fellépnénk ellene, tudnunk kell, hogy mi okozza a stresszt . Amennyire csak lehetséges, hasznos lehet a stressz forrásainak felsorolása akár a munkahelyen, akár a magánéletben. Így lehetőség adódik, hogy az egyes elemeket besoroljuk a stresszt okozó és a stresszt nem okozó kategóriába. Ha megtaláljuk a stresszorokat, akkor könnyebb megtalálni, hogy miként változtathatjuk meg a hozzáállásunkat.
- Hogyan veszíthetjük el a fókuszálás képességét? Michael Lipson klinikai pszichológus szerint meg lehet tanulni a fókusz élesítését, ha megértjük, hogy mi tartja fenn leginkább a koncentrálást. De azoknak a mintázatoknak, ismétlődéseknek is figyelmet kell szentelni, amelyek a fókusz hiányához vezetnek. Így már elkezdhetjük fejleszteni a képességet, hogy kizárjuk a zavaró tényezőket és megmaradjunk a figyelem eredeti célpontjánál.
- Hogyan fedezhető fel a csökkenő fókusz? Különösen éles helyzetekben (állásinterjún, üzleti tárgyaláson, fontos prezentáción stb.) szembetűnő, hogy nem tudunk előhívni a memóriánkból ott lévő információkat, amikor pedig szükség volna ezekre. Vagy feszültnek és zavarodottnak érezzük magunkat, amikor agyunk megpróbálja megtalálni a megfelelő szavakat egy fontos e-mailhez. Ezek a jelek arra utalhatnak, hogy erősebben stresszelünk, mint amit érzékeltünk, a koncentrálatlanság pedig még nagyobb stresszt okozhat.
Ha sikerült azonosítani a stresszt okozó tényezőket, akkor jöhet a következő lépés, a stresszciklus megszakítása, felszámolása. Önmagunk kezelésének képessége természetesen hatással lesz arra, hogy a következő stresszellenes stratégiák alkalmazása mennyire lesz hatékony, de mindenki képessé válik velük jobb döntéseket hozni és összeszedettebb állapotban maradni.
Érzelmi rugalmasság
- Digitális detoxikálás. Az Amerikai Pszichológiai Társág (APA) a 2017-es Stress in America felmérésben megállapította, hogy akik folyamatosan ellenőrzik e-mailjeiket és a közösségi média bejegyzéseit, nagyobb stresszt tapasztalnak, mint azok, akik nem. Emiatt a digitális csatornák elkerülése vagy korlátozása időnként jótékonyan hat a mentális egészségre.
- Az agy pihentetése. A legtöbben már megtapasztalták azokat az álmatlan éjszakákat, amelyek kínjait a rágódás valamilyen elmúlt eseményen vagy a jövőre vonatkozó félelmek és aggodalmak okozták. Ha halmozódik az alváshiány, akkor nehezebbé válik a fókuszálás és nagyobb kihívást jelent az információk befogadása és visszahívása is. A népi bölcsesség szerint az éjszaka rossz tanácsadó , ezért toljuk el a problémák értékelését nappalra: egyszerűen ne törődjünk velük éjjel, mert olyankor többnyire nem születik megoldás, azaz a rágódás és a félelem csak időpocsékolás. Az alváshiány ráadásul negatívan befolyásolhatja döntéseinket, mert hátrányt okoz helyzetünk pontos megítélésében, a megfelelő tervezésben és viselkedésben. Ezért ajánlatos 7-8 óra alvás minden éjjel, amellyel csökkenthető a stressz és a túlhajtottság. Ez az időbefektetés a tapasztaltok szerint nagyon megéri.
- A tudatos jelenlét (vagyis: mindfulness). Richard Davidson idegtudós szerint a tudatos jelenlét gyakorlása növeli a klasszikus figyelemhálózatot az agy frontoparietális rendszerében , amely fontos szerepet játszik a figyelem allokálásában. Más szóval, a mindfulness kulcsfontosságú az érzelmi rugalmasság szempontjából, ami alapvető tényezője a stresszből való felépülés képességének. A metódusról lásd korábbi cikkünket itt !
- Másokra fókuszálás. Amikor saját aggodalmainkra és félelmeinkre támaszkodunk, figyelmünket távol tarthatjuk attól, amivel valójában törődünk kellene. Az ezen a területen végzett tanulmányok megmutatják, hogy a mások felé irányított figyelem élettani hatásokat eredményez: megnyugtatnak és erősítik a rugalmasságunkat . Ha jobban odafigyelünk más emberek érzelmeire és szükségleteire, és ezt ki is mutatjuk a számukra, akkor nemcsak a stresszt vethetjük le magunkról, hanem annak előnyeit is élvezhetjük, hogy valami értelmes dolgot teszünk valakiért, akit fontosnak találunk.
Ez is érdekelhet
Túl sok ember érzi úgy, hogy keményebben kell dolgoznia, ha elveszíti az összpontosítást. De ez a stratégia valószínűleg visszaüt. Ehelyett a stressz és a fókuszálás képtelenségének okaira érdemes figyelni, majd olyan lépéseket tenni, amelyek előmozdítják a koncentrációt és a tudatosságot szolgáló specifikus agyi funkciók fejlesztését.
Legjobban: