Mikor beszélünk fénytörési hibáról?
Látásunk egy igen érdekes és összetett folyamat eredménye. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a külvilágból érkező fénysugarak a szaruhártyán és a szemlencsén megtörve egy közös pontban vetülnek a retinára, szemünk fényérzékeny rétegére. Itt kémiai és elektromos reakciók hatására képződik az a jel, amelyet a szemideg az agyba továbbít, ahol végül megtörténik a tényleges képfeldolgozás. Akár úgy is el lehet ezt képzelni, mint ahogy a gyermekek játék közben gyűjtik össze a napsugarakat egy nagyító segítségével, egyetlen közös pontra koncentrálva azokat.
Fénytörési zavarról abban az esetben beszélünk, ha ez a közös pont vagy nem, illetve nem pontosan a retinára vetül, vagy nem is jön létre egyáltalán. Ezekben az esetekben alakul ki rövid- vagy távollátás függően attól, hogy a fénysugarak metszéspontja a retina előtt vagy mögött helyezkedik-e el, míg asztigmia esetén a beeső sugarak nem egy közös pontban, hanem több pontban egyesülnek. A végeredmény minden esetben az éles látás sérülése, azaz homályos kép alakul ki a retinából érkező jelek feldolgozása során. E probléma kezelése külsőleges látásjavító eszközök alkalmazásával vagy műtéti úton lehetséges. Lássuk tehát, mit jelent mindez a gyakorlatban.
Optikai lencse a szem előtt
Mind közül a legrégebb óta alkalmazott, egyben ma is legelterjedtebb módszert a szemüvegek jelentik. Az Európai Optometrista és Optikus Társaság (ECOO) 2017-es adatai szerint Magyarországon az emberek 40 százaléka választja ezeket az eszközöket. Ami az előnyöket illeti, a szemüvegviselés mellett szól, hogy - ha nem változik a szem dioptriája vagy nem sérül meg a szemüveg - néhány évente egyszer terheli meg csupán a pénztárcát. Ezzel együtt hátrányai is akadnak bőven.
A legfontosabb, hogy egészségügyi szempontból is megfelelő és biztonságos szemüveget kizárólag szaküzletben, egyénre szabottan lehet vásárolni. A szupermarketekben kapható termékeknek hiába nagyon kedvező az áruk, gyakran több kárt okoznak, mint amennyi hasznot nyerhetünk általuk. Első lépésként elengedhetetlen, hogy szemész szakorvos vagy szakképzett optomerista diagnosztizálja a fennálló fénytörési zavar típusát és mértékét, hiszen csak ennek ismeretében készíthető olyan szemüveg, amelytől optimális eredményt várhatunk. Egy igazán jó és minőségi szemüveg ára pedig - figyelembe véve az ergonómiai és esztétikai szempontokat is - bőven elérheti a 60-100 ezer forintot. A szemészeti vizsgálat ugyancsak feljebb srófolhatja néhányezer forinttal a költségeket, habár az optikai üzletek gyakran kínálnak akciókat ez ügyben, mi több, akár teljes ingyenességet is.
Tekintve, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019 márciusára vonatkozó adatai szerint a havi nettó átlagkereset 234 ezer forint Magyarországon, kijelenthetjük, hogy egy minden igényt kielégítő, egyénre szabott szemüveg elkészíttetésének ára igen borsos. Mivel pedig idővel mind a látásunk, mind a szemüveg állaga romolhat, valamint számolni kell az esetlegesen a szemüveget érő balesetek, illetve akár az elvesztésük kockázatával is, összességében körülbelül kettő-három évente kell ilyen kiadással terveznünk. Emellett problémát okozhat, hogy a szemüveghordás korlátozza az érintettek mozgásszabadságát, valamint akadályt jelent olyan esetekben, amikor például napszemüveget szeretnének felvenni vagy egy 3D-s filmet néznének meg moziban.
Lencse a szemgolyóra tapasztva
A szemüveghez hasonlóan szintén tüneti kezelést biztosít a kontaktlencse, ugyanakkor ennek előnye, hogy jóval kényelmesebb viselet a mozgás tekintetében, illetve nem szűkíti le a látószöget sem. Hátránya viszont, hogy - leszámítva az egynapos, eldobható lencséket - rendszeres ápolást és megfelelő tárolást igényel. Szabad levegőn és légkondicionált helyen viselve fokozza a szemek kiszáradásának rizikóját, valamint szárazszem-betegség és számos egyéb szemprobléma fennállása esetén egyébként sem ajánlott kontaktlencsét viselni. Számolni kell továbbá a fertőzésveszéllyel is, hiszen ezek az eszközök közvetlenül érintkeznek a szemünkkel, ezáltal könnyen utat nyithatnak a kórokozók előtt, például helytelen tisztításból vagy az alapvető higiéniai szabályok be nem tartásából fakadóan. Végezetül fontos megemlíteni, hogy sem úszni, sem aludni nem javasolt kontaktlencsében.
Hosszabb távon ráadásul ezek az apró lencsék drágábbak, mint a szemüvegek, hiszen míg utóbbiak átlagosan kettő-három évente jelentenek egy nagyobb kiadást, addig a leggyakrabban alkalmazott havi lencsékre a szükséges ápolószerekkel együtt könnyen elkölthetünk 65-80 ezer forintot is egyetlen év leforgása alatt. A költségeket tovább növeli, hogy a kontaktlencse mellé egy szemüveget is érdemes készíttetni, hiszen a későbbi szemproblémák elkerülése érdekében időnként ajánlott kontaktlencse nélkül pihentetni a szemet, ráadásul addig is el kell jutni valahogy a fürdőszobába, amíg behelyezzük a kontaktlencsét. A felsorolt hátrányok alighanem mind közrejátszanak abban, hogy az elsődleges látásjavító eszközként kontaktlencsét választók aránya (az ECOO felmérése szerint 2,5 százalék) eltörpül a szemüvegeseké mellett.
Mennyibe kerül a lézeres látásjavító műtét?
A lézeres látásjavító szemműtétek végleges megoldást kínálnak a fénytörési zavarok korrigálására, hiszen a probléma forrását szüntetik meg. E tekintetben tehát máris maguk mögé utasítják a külsőleges eszközöket, amelyek csupán a hiba következtében fellépő panaszokat ellensúlyozzák. Gyakran mégsem ez jut először a beavatkozás hallatán a laikusok eszébe, hanem annak relatív magas költsége. Tény ugyanis, a lézeres látásjavítás szemenként több százezer forintba is kerülhet, csakhogy ezt az összeget érdemes a megfelelő kontextusban értelmezni.
Maradva az előnyöknél, a műtétet követően a páciens mindenféle plusz lencsék nélkül is tökéletesen fog látni, mi több, látásélessége 25-50 százalékkal meghaladhatja azt a mértéket, amelyet az egészséges szem normál esetben produkálni képes. Az eljárás abszolút biztonságos, a lehetséges szövődmények előfordulási gyakorisága kifejezetten alacsony.
De akkor mi lehet az oka annak, hogy az egyes szemészeti klinikák által kínált műtéti típusok árai között hatalmas különbségek vannak? Nos, a költségeket alapvetően az alkalmazott technológia, illetve a műtét után fellépő átmeneti panaszok tartama és erőssége határozza meg. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy minél modernebb módszerrel műtik a szemet, annál kevesebb és enyhébb mellékhatással kell számolni, ennél fogva annál hamarabb visszatérhet a páciens megszokott életviteléhez, de annál magasabb díjat is kell fizetnie.
Az előzetes kivizsgálás ez esetben sem hagyható el, amelyért 10-20 ezer forintot is elkérhetnek a szolgáltatók, de szintén gyakran hirdetnek különféle akciókat e területen. Voltaképpen elmondható tehát, hogy a lézeres műtéti látásjavítás végösszege két szemre számítva 300-350 ezer forinttól akár a 600-800 ezer forintig is terjedhet, ugyanakkor végleges megoldást nyújt a látásproblémára. Innen nézve jól látszik, hogy hosszú távon anyagilag is ez a legmegtérülőbb választás, még ha egyszeri költsége valóban magas is. Érdemes megemlíteni, hogy a nagyobb, lézeres látásjavítással foglalkozó klinikákon kamatmentes részletfizetési lehetőséggel is igénybe lehet venni a lézeres szemműtétet.
Ez is érdekelhet
A lézeres látásjavító kezelés hátránya, hogy 18 éves kor alatt és 65 éves kor felett nem ajánlott a szemműtét , ahogy egyes betegségek fennállása vagy bizonyos gyógyszeres kezelések mellett sem. Idősebbek számára elérhető azonban az úgynevezett műlencse-beültetés, amikor - hasonlóan a szürkehályogműtéthez - a páciens szemlencséjét kicserélik egy szövetbarát műlencsére, ezáltal megszüntetve a fénytörési hibát. A beavatkozás ára szemenként 200-500 ezer forint, függően az implantátum minőségétől.
