Szaglásunk nemcsak abban játszik fontos szerepet, hogy elkerüljünk bizonyos helyszíneket és ételeket, hanem még számtalan olyan dologban, amire nem is gondolnánk. Befolyásolhatja például szexuális életünket - derült ki egy brit klinikán készült kutatásból . A tudósok 71 alanyt vontak be kutatásukba. A 31-80 év közti résztvevők közül mindenkinek rossz volt a szaglóérzéke - fertőzés, sérülés, neurológiai betegség, gyógyszeres kezelés mellékhatása vagy Alzheimer-kór következtében.
A legtöbb esetben a rossz szaglás együtt jár az ízérzékelés megromlásával vagy elvesztésével is. Ez pedig étvágycsökkenéshez, fogyáshoz, illetve az étkezések élvezetének csökkenéséhez vezethet. Egyes esetekben pedig hozzájárulhat, hogy a betegek még több alacsonyabb tápértékű ételt egyenek, ezáltal felszedjenek pár kilót - ismertette Carl Philpott, a tanulmány társszerzője.
Kapcsolatainkra is hatással van
A szerző azt is kiemelte, hogy a szaglás nemcsak azért fontos az emberiségnek, mert kulcsszerepe van a túlélésünkben (például a romlott étel vagy a füst szagának megérzése családokat menthet meg), hanem az érzelmi életünkre is komoly hatással lehet: érzelmi jóllétünket és emberi kapcsolatainkat is befolyásolhatja.
Szaglóérzékünk romlása például gátlásokhoz vezethet a konyhában. Nem főzünk a családnak, és nem élvezzük azt sem, ha vendégség van nálunk. Ezért elmaradhatnak a baráti meghívások és visszaesik a szociális aktivitás. Ráadásul nem születnek illatokhoz kapcsolódó emlékeink sem - például egy téli forraltborozásról, a karácsonyi sütésről, a születésnapi virágcsokorról vagy a tavaszi esték illatáról.
Depresszió és nehézségek
"Korábbi kutatásokból az is kiderült, hogy a szaglóérzéküket elvesztők közül többen számolnak be szorongásról, depresszióról, embertársaiktól való izolációról és kapcsolati nehézségekről" - tette hozzá Philpott. A szakember kiemelte azt is, hogy a tanulmányuk alanyai közül többen a szexuális életükre gyakorolt negatív hatásról, az intimitás elvesztéséről is beszámoltak.
Az alanyok ráadásul arra is panaszkodtak, hogy nem voltak túl segítőkészek az egészségügyi szakemberek, amikor kikérték véleményüket a problémával kapcsolatban. A legtöbb szaglásromlással küzdő beteg inkább negatív hozzáállással találkozott. A tudósok remélik, hogy kutatásaiknak köszönhetően ez is változhat a jövőben.