A rák első jele is lehet
A szaglás zavara százból egy embert érint. A szaglósejtek újdonképződése ugyan egész életen át tart, ám az idő előrehaladtával, körülbelül hatvanéves kortól az utánpótlás mértéke jóval kisebb lesz. Emiatt tehát idővel mindenképpen jelentkezik bizonyos mértékű szagláscsökkenés, de a szaglórégiót érintő fejlődési rendellenességek, traumák, gyulladások, hormonális és anyagcsere-betegségek is állhatnak a romlás hátterében. Mivel a szaglóreceptorsejtek közvetlenül érintkeznek a környezetünkkel, ezért különböző vírusok, vegyi anyagok, gázok, gőzök, szennyező anyagok vagy például cigarettafüst is kiválthat szagláscsökkenést - hívta fel a figyelmet dr. Krasznai Magda, a Semmelweis Egyetem Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikájának adjunktusa.
A szagláscsökkenés mögött az esetek mintegy negyedében az orr- és a melléküreg megbetegedései állnak, majd a vírusfertőzések és a fejtraumák következnek a gyakorisági sorrendben. Emellett fontos kiemelni, hogy akár neurodegeneratív kórképek - leggyakrabban Parkinson- vagy Alzheimer-kór -, illetve agyi tumor, gyulladás vagy sclerosis multiplex első jele is lehet a szaglászavar, ezért kulcsfontosságú a korai diagnózis. Pszichiátriai kórképek vagy akár vitamin-, illetve nyomelemhiány is szerepelhet az okok között.
Mikor van szükség műtétre?
Mivel a szaglóképesség megváltozását számos betegség kiválthatja, a kivizsgálás is sokoldalú, gyakran a társszakmák bevonásával, valamint labor- és képalkotó diagnosztika segítségével történik. Fontos a gondosan felvett kórelőzmény és a fül-orr-gégészeti vizsgálat, amely után szubjektív szaglásvizsgálati tesztet végeznek.
A fül-orr-gégészeti rendellenességek, például az orrpolip, az orrsövényferdülés vagy az orrmandula-megnagyobbodás által kiváltott szaglásromlás orvosolható a legegyszerűbben, többnyire műtéti úton. Akut orr-melléküreg gyulladások vagy allergia esetén pedig főként gyógyszeres terápiát alkalmaznak. Fontos, hogy az orvosok tájékoztassák a pácienseket, hogy az életkor előrehaladtával bizonyos mértékű szaglásromlással mindenképpen számolniuk kell.
A szakember emellett hangsúlyozta, hogy érdemes minden olyan életmódbeli tényezőt kiiktatni, amelyről tudható, hogy hátrányosan befolyásolja a szaglást. Ha például olyan helyen dolgozunk, ahol sok a vegyszer, akkor javasolt orrmaszkot használni, és akár házilag elkészített sós oldattal rendszeresen orrot mosni. Az orrcseppek használata ugyanakkor ronthat a helyzeten, különösen, ha tartósítószert is tartalmaznak.