Világszerte egyre több koronavírus elleni vakcina jár a klinikai vizsgálatok célegyesében, és amennyiben az egyes országok gyógyszerfelügyeleti hatóságai engedélyezik, hamarosan forgalomba is kerülhetnek - ahogy múlt héten a Pfizer/BioNTtech oltóanyagával történt Nagy-Britanniában. A reménykeltő vakcinahírek ellenére vezető epidemiológusok úgy gondolják, hogy az élet egy darabig biztos nem fog visszatérni a rendes kerékvágásba az Egyesült Államokban. Akkor sem, ha még idén megkezdődnek a tömeges oltások.
A The New York Times legújabb, november 18. és december 2. között végzett online felmérésében 700 epidemiológus vett részt. (Többségük olyan munkát végez, ami legalább részben összefügg a koronavírussal.) Ötven százalékuk nyilatkozott úgy, hogy addig nem változtat személyes járványkezelési stratégiáján - vagyis nem lazít és betartja a járványügyi szabályokat -, amíg a lakosság legalább 70 százaléka be nem lesz oltva, és ki nem alakul a nyájimmunitás . A felmérés résztvevőinek 30 százaléka tartotta lehetségesnek, hogy amint megkapja az oltást, valamennyit változtatni fog jelenlegi, a járványhelyzethez szigorúan illeszkedő életmódján.
Így élnek az Egyesült Államok epidemiológusai
A felmérésben a megkérdezettek 23 olyan mindennapi élethelyzetről, tevékenységről nyilatkoztak, amely a legtöbb átlagember életmódjába - részlegesen vagy teljes egészében - az érvényben lévő szabályoktól függően belefér. Ők azonban az élet számos területén szigorúbb óvintézkedések szerint élnek, mint a hétköznapi emberek. A válaszadók többsége a 23, felmérésben felsorolt tevékenység közül az elmúlt hónapban csak hármat végzett. Élelmiszerboltban vagy gyógyszertárban 90 százalékuk járt, 72 százalék különösebb óvintézkedés nélkül vette ki a postaládájából a leveleket, és 62 százalék engedélyezte magának, hogy találkozzon a közeli barátaival valamilyen szabadtéri program keretében. Mindössze 44 százalék vállalkozott arra, hogy megbeszélt időpontra orvoshoz menjen, 29 százalék vállalt be egy látogatást a fodrásznál vagy borbélynál.
A megkérdezett epidemiológusok 12 százaléka fordult meg étteremben, 11 százalékuk használt valamilyen tömegközlekedési eszközt, és az óvintézkedések betartása mellett is csak 10 százalékuk látogatta meg idős rokonát annak otthonában Kevesebb, mint 3 százalékuk vett részt valamilyen sporteseményen vagy koncerten, és még ennél is kevesebben jelentek meg olyan, sokrésztvevős eseményen, mint például egy esküvő vagy temetés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mikor lesz újra "normális" az életünk?
A válaszadók kis hányada látja kifejezetten optimistán a jövő évet: ők sokat várnak a koronavírus elleni oltóanyagok forgalomba kerülésétől és a tömeges oltásoktól. "Optimista vagyok, abban bízom, hogy az oltási eredményeknek hála 2021 nyarára normalizálódik az életünk" - mondta Kelly Strutz, a Michigani Állami Egyetem adjunktusa.
A reménykedő hangok mellett az epidemiológusok többsége jellemzően óvatos , és úgy gondolja, hogy a tömeges oltásokat követően is hosszabb időnek - esetleg több évnek - kell eltelnie ahhoz, hogy bizonyos tevékenységek újra teljesen biztonságosak legyenek. Akadnak, akik szerint az élet egyes területein már semmi nem lesz olyan, mint a COVID-19-járvány előtt. Karin Michels, a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) epidemiológia professzora is ezt vallja, szerinte egyelőre együtt kell élnünk a vírussal. Mások úgy számolnak, hogy bizonyos óvintézkedések még egy darabig nem szűnnek meg. "Arra számítok, hogy a maszkviselés a mindennapi életem részévé válik, még az oltóanyag beadása után is" - mondta Amy Hobbs, a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola kutatási munkatársa. Ilyen - a járvány járulékos hozadéka - lesz a megkérdezettek egy része szerint a home office, vagyis az otthoni munkavégzés megtartása, és az óvatos utazás. "Azt hiszem, eltelik néhány év, mire vállalkozom rá, hogy sok emberek együtt részt vegyek egy rendezvényen, repülőn vagy tömegközlekedési eszközön utazva pedig biztonságban érezzem magam" - vallotta be Beth Molnar, az Északkeleti Egyetem munkatársa.
Mi befolyásolhatja a járvány végét?
Az epidemiológusok számos olyan bizonytalansági tényezővel számolnak, amelyek hatással lehetnek a pandémia alakulására és végére. A többi között, hogy meddig tart majd a vakcinával megszerezhető immunitás , hogyan mutálódik a vírus a jövőben, hogyan alakul a vakcinaelosztás, meg lehet-e győzni ennek szükségességéről a még bizonytalankodókat, és hogy milyen gyakran kell majd újraoltani az embereket. Arra is keresik még a választ a tudósok, hogy az oltottak képesek-e a vírust esetleg tovább terjeszteni.
Ez is érdekelhet
Noha a felmérés az Egyesült Államok járványügyi helyzetét tükrözi, és az ott élő szakértők válaszain alapul, a világ legtöbb országa hasonló problémákkal küzd. Magyarországon december első hetében 37 ezer új fertőzöttet regisztráltak, és több mint 1100 áldozatot követelt a koronavírus.
