Az Oxfordi Egyetem által közzétett eredmények szerint a Pfizer-BioNTech vakcinával beoltottak körében erősebb antitestes immunválasz alakult ki, ám ez az idő előrehaladtával hamarabb elhalványult, mint azoké, akik az AstraZeneca oltóanyagát kapták - számolt be róla a Qbit . Az elmúlt időszakban két, egymástól független, jelenleg felülvizsgálatra váró kutatás is vizsgálta az amerikai-német és a brit-svéd COVID-19 elleni vakcina hatásosságát. A több mint 1,6 millió orr- és garatmintát vizsgáló koronavírus -teszt elemzése után kiderült, hogy mind a Pfizer, mind az AstraZeneca oltóanyaga már az első adag beadatását követően erős védelmet nyújt, 21 nappal az első oltást követően a megfertőződés kockázata 65 százalékkal, a tünetes megbetegedés kockázata 72-74 százalékkal, míg a tünetmentes fertőzés kockázata 57 százalékkal csökkent. Sarah Walker, az egyetem orvosi és járványügyi statisztikus tanára szerint ez kellemes meglepetés, mivel az oltások ezek alapján kifejezetten hasznosak lehetnek azok számára, akik nagy vírusterhelésnek vannak kitéve, illetve már tüneteket produkálnak - vagyis annak a két csoportnak, akik nagyobb valószínűséggel adnák tovább a fertőzést.
Kevésbé erős, de tovább tart
Míg a klinikai teszteken a Pfizer/BioNTech vakcinája 94-95 százalékos hatásosságúnak bizonyult, az AstraZeneca pedig 63-66 százalékot jelentett, a tömeges brit adatok arra utaltak, hogy a gyakorlatban a különbség jóval kisebb lehet. A fő eltérés a védettség fennállásának hosszában mutatkozott meg. E szerint a szervezetben kimutatható antitestek száma a Pfizer-oltást követően 35 nappal, az AstraZeneca-oltás után pedig 49 nappal kezdett csökkenni. Koen Pouwels, az egyetem népegészségügyi tanszékének kutatója kiemelte, hogy egyik oltóanyag esetében sem fordult elő olyan, hogy a beoltott személy szervezete ne produkált volna immunválaszt a vakcinára. Ugyanakkor 5 százalékra tehető azon oltottak csoportja, akiknél csak gyenge immunválaszt indukált az oltás.
Életkorhoz kellene igazítani az oltásokat
Az is megmutatkozott , hogy a COVID-19-en átesetteknél már az első adag vakcina hatására is nagyobb védettség alakult ki, továbbá a 60 éven felülieknél jellemzően gyengébb az antitestes immunreakció akkor, ha korábban nem estek át a fertőzésen. A második adag Pfizer-vakcina után kialakuló immunválasz azonban már minden korcsoportban egyaránt magas volt - az idősebbeknél különösen, az ő antitestjeik mennyisége megközelítette azon fiatalabbakét, akik már átestek a fertőzésen, és csak egy adag vakcinát kaptak. David Eyre docens szerint az eredmények indokolttá tehetik, hogy a szakemberek az oltottak életkorához igazítsák a vakcinadózisok ütemezését, lévén az idősebbeknél a két dózis hoz ugyanolyan hatást, mint a fiataloknál egy adag.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy másik brit kutatás nemrég szintén az AstraZeneca és a Pfizer vakcinája által kiváltott immunreakciókat hasonlította össze, ebben a T-sejtek feldúsulását vizsgálták egy adag után.
A Birminghami Egyetem eredményei azt mutatták, hogy az idősebb, 80 év feletti beoltottaknál az AstraZeneca vakcinája többször (a beoltottak 31 százalékánál) váltott ki T-sejtes immunreakciót, míg a Pfizernél ez az arány csak 12 százalék volt. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a Pfizer egy adagjának hatására több antitest termelődik az idős emberekben, és mindkét arányszám vélhetően emelkedik a második adag után.
Ez is érdekelhet
A szakemberek két olyan faktort is azonosítottak, amelyek fokozzák a súlyos koronavírus-fertőzés rizikóját, de úgy vélik, van két tényező, ami viszont csökkenti a kockázatot - ezekről ide kattintva olvashat részletesebben.
Legjobban: