"Nincs ebben semmi csodálkoznivaló: az emberek krízishelyzetekben általában olyan teóriákat keresnek, amelyek visszaadják az életük feletti kontrollnak legalább az érzését" - idézi az urbanlegends.hu Alex Knappot, a Forbes szerzőjét. Az újságíró összegyűjtötte azokat az írott forrásokat, amelyek bemutatják, milyen érvek merültek fel a gyanú igazolására 130 évvel ezelőtt, miszerint az 1889-1890 között tomboló oroszinfluenza-járvány hátterében egy akkor innováció, az elektromos világítás rejlett.
A New York Herald 1890 januárja végén például arról írt, hogy az orosz influenza különbözik a többi influenzától , mivel azt "nem a szokásos influenzabacilus" váltja ki, hanem egy elektromos fény hatására kialakuló, teljesen új kórokozó. A cikk bizonyítékként említi, hogy a kór mindenhol a telegráfot kezelő alkalmazottakat támadja meg. Ez utóbbi megfigyelésnek egyébként volt is valóságalapja, csakhogy az sokkal inkább a vasutak és óceánjáró gőzhajók révén egyre inkább terjedő globalizációhoz köthető, mintsem az elektromossághoz.
Habár az akkor orvostudomány még nem ismerte ki igazán a vírusok természetét, mégis sokan felfedezték a járvány terjedésének valódi módját. A magyar olvasók például az Ellenzék 1890. június 10-i számából értesülhettek arról, hogy "Londonban a járvány hasonlókép terjed. Először a nyomdászokat, hírlapírókat s a telegráf- és postahivatalnokokat lepte meg a járvány. Nyílt bizonyitéka ez is annak, hogy az influenza ragadós, s a kontinensről beérkezett hirlapok és egyéb szállítmányok vitték be a betegséget Londonba."
Az orosz influenza négy hónap alatt világszerte elterjedt Oroszországból kiindulva. A járvány első hulláma mintegy egymillió halálos áldozatot szedett a Föld akkor 1,5 milliárdos népességéből.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
