Van, amit rosszul tudtunk a szifiliszről

A közkedvelt elmélettel szemben a Zürichi Egyetem (UZH) tudósainak új kutatása szerint a szifilisz már jóval Kolumbusz előtt, a 15. század elején jelen volt Európában.

Az első ismert európai szifiliszjárványok a 15. század végén törtek ki, egy időben Kolumbusz Kristóf amerikai expedícióival. Ebből következtetett arra sok kutató, hogy a kór onnan érkezett Európába. Mások azt feltételezik, hogy a szifilisz Észak-Afrikából terjedt át kereskedelmi kapcsolatok útján. A paleogenetikusok legfrissebb eredményei azonban ellentmondanak ennek.

Meglepő, miért terjednek a nemi betegségek Felmérések szerint a világ egyre több részén növekszik a szexuális úton terjedő fertőzések száma, így egyre több a szifiliszes, a klamídiás és a gonorreás eset is. De mi állhat vajon a háttérben? Korábbi cikkünkben erre kerestük a választ.

A tudósok Finnországból, Észtországból és Hollandiából származó négy emberi csontvázból vettek DNS-mintát, amelyekben a Treponema pallidum baktérium különböző alfajait azonosították. Ennek a baktériumnak az egyik alfaja okozza a szifiliszt . Az örökítőanyag molekuláris kormeghatározásával, valamint a csontok és a sírokban talált más maradványok szénizotópos datálásával megállapították, hogy a legidősebb baktériumok a 15. század elejéről származnak - olvasható Verena Schünemann paleogenetikusnak és kutatócsoportjának a Current Biology tudományos lap aktuális számában közzétett munkájában.

A terhesgondozás kötelező része a szifiliszszűrés, mivel a magzatnak átadható a fertőzés. Fotó: Getty Images
A terhesgondozás kötelező része a szifiliszszűrés, mivel a magzatnak átadható a fertőzés. Fotó: Getty Images

A szifiliszt okozó baktérium őse 2500 éves lehet

A szifilisz kórokozóján kívül a tudósok felfedezték a csontokban és más emberi maradványokban a frambőzia nevű trópusi kór előidéző baktériumot, a Treponema pallidum pertenuét is. A frambőzia olyan fertőző betegség, amely a bőrt, a csontokat és az ízületeket támadja meg, a trópusokon és a szubtrópusokon ma is előfordul, kórokozója rokona a szifilisz baktériumának. "Adataink azt mutatják, hogy a frambőzia akkoriban elterjedt volt Európában" - idézte a közlemény Schünemannt.

A hollandiai maradványokban egy további, eddig ismeretlen treponemaalfajt is felfedeztek. Az általa okozott kór ma már nem létezik, de a korabeli Európában a szifilisz és a frambőzia mellett szintén fertőzte az embereket.

A talált baktériumok örökítőanyagának elemzésével a kutatók arra következtettek, hogy közös ősük legalább 2500 éve fejlődött ki. "A szifilisz aligha csak Kolumbusz hajóival érkezett az Óvilágba, tehát talán felül kell vizsgálnunk erről és más treponemális kórokról vallott nézeteinket" - mondta Schünemann a kora újkori európai emberi maradványokban azonosított különböző treponemaalfajok és a teljes családfa felderítése alapján.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.