Kiket veszélyeztet a leginkább a halláskárosodás kockázata? Vajon visszafordítható a károsodás? Hogyan óvhatjuk meg hallásunkat? A felmerülő kérdésekre Dr. Miltényi Csilla, a Duna Medical Center fül-orr-gégésze, foniáter szakorvosa válaszolt.
Mik az első jelek?
A halláskárosodás első jeleit általában nem maga a beteg, hanem a családtagok és a munkatársak észlelik. A halláskárosult rendszeresen visszakérdez, nem hallja a csengőt, felhangosítja a tévét és a rádiót. Sok esetben ugyan még jól hallja a szavakat, de a beszédértése már csökken. A betegek jellemzően akkor kezdik felismerni, hogy sokkal rosszabbul hallanak, ha hosszabb ideig háttérzajban tartózkodnak.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
A csecsemők és a gyermekek hallása a legsérülékenyebb, de kiemelt figyelmet kell fordítanunk a fokozatosan romló hallású idős emberekre is. Mivel létezik öröklődő halláskárosodás , azoknak is résen kell lenniük, akiknek a családjában már előfordultak ilyen panaszok. A veszélyeztetettek csoportjába tartoznak továbbá azok, akik az egyik fülükre nem hallanak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A legnagyobb veszélynek azonban a zajos munkahelyen dolgozók vannak kitéve. Ide sorolhatóak az útépítők, a repülőtéri személyzet, a farönkvágók, a motoros futárok, a gyáripari munkások, a rockzenészek és az éjszakai szórakozóhelyen dolgozók - különösen a DJ-k és a dobosok. Ide tartoznak még olyan foglalkozások, ahol nem is gondolnánk, mekkora zajhatást kell napi szinten elviselni. Ilyen munkakörben dolgoznak az óvónők, a tartósan hangos, búgó hajszárítót használó fodrászok, illetve a nagy létszámú, open-office rendszerű munkahelyen dolgozók.
Több munkahelyen, ahol indokolt lenne, még most sem kötelező a zajvédő használata. Tetézi a bajt, ha a munkahelyen a szabályoknak megfelelően adott a védőeszköz, mégsem használják, mert kényelmetlen, melegít vagy a dolgozók értelmetlennek tartják. Pedig jobb, ha tudatosítjuk magunkban, hogy védelem nélkül nagyon hamar búcsút inthetünk a hallásunknak.
Van olyan károsodás, amely visszafordítható?
Vezetéses halláscsökkenésről beszélünk, ha eltömődik a külső hallójárat - például fülzsír van benne -, vagy kilyukad, esetleg sérül a dobhártya. Okozhatja még az orrmandula megnagyobbodása vagy középfülgyulladás, amikor a hallócsontok területén képződik akadály, ami átmenetileg akadályozza a hang vezetését. Ezek a problémák gondos, szakszerű orvosi beavatkozással helyrehozhatóak.
Létezik még hirtelen kialakuló halláscsökkenés is. Ilyenkor egy 24-48 órán belül történő sürgős gyógyszeres beavatkozás sikerrel járhat, későbbi kezelés esetén azonban már bizonytalan a gyógyulás. Az akut halláscsökkenés hátterében akár stroke is állhat, így ezeket a tüneteket tapasztalva fontos azonnal orvoshoz fordulni.
Mit tehetünk füleink védelmében?
Tartózkodnunk kell a hosszú ideig tartó fej- és fülhallgató-használattól, illetve a hangos koncerteken való részvételtől. A zenehallgatáshoz tanácsolt egy félig zárt vagy valamilyen zajcsökkentővel, zajszigetelővel ellátott fejhallgatót használni, a koncerteken pedig ne menjünk túl közel a hangfalakhoz. A hangos zene hatására a belső fülben levő szőrsejtek károsodása ugyanis akár visszafordíthatatlanná is válhat, ami tartós, nehezen befolyásolható fülzúgást eredményezhet.
Ez is érdekelhet
A gyerekekre kiemelt figyelmet kell fordítanunk, hiszen az ő hallásuk a legsérülékenyebb. A szülők akaratlanul is gyakran teszik ki őket hangos zajnak, ami maradandó halláskárosodást eredményezhet már fiatal korban is. Természetesen nem szabad minden apró zajt kiszűrni, de fokozatosan kell hozzászoktatni a kicsiket a hallásvédő, a füldugó vagy a fejhallgató használatához. Ma már kaphatóak olyan korszerű eszközök, amelyek nem akadályozzák a gyermekeket semmilyen tevékenységben, kényelmes a viseletük és színben, formában is barátságosak. Ne feledjük, hogy a fülhallgató egy személyes tárgy, csak egy ember használja! Egy fülbetegséget követően pedig a legbiztosabb a régi eszköz cseréje.
