Évről évre akár több százezer embert is érinthet Magyarországon az influenzajárvány. A megbetegedés olyan tünetei, mint az orrdugulás, köhögés, torokfájás, fejfájás, láz, izomfájdalmak és hidegrázás, napokra ágynak dönthetik az érintetteket. A kínzó panaszok gyermekek és felnőttek tűrőképességét egyaránt próbára teszik, érthető tehát, ha ilyen esetekben szeretnénk mihamarabb megszabadulni a fertőzéstől, illetve annak minden velejárójától, nem is beszélve a szövődmények veszélyéről. Bár bizonyos tekintetben meg van kötve a kezünk, ezzel együtt is akadnak azonban olyan kezelési lehetőségek, amelyekkel érdemes élni.
Mit tehetünk az influenza ellen?
Természetesen az influenzát mindig jobb megelőzni, mint a már kialakult betegséget kezelni. A prevenció egyik alappillére a védőoltás, de éppúgy kiemelt szerep jut a higiéniai szabályok szigorú betartásának is, valamint általános egészségi állapotunk erősítésének kiegyensúlyozott táplálkozással, rendszeres testmozgással és kellő mennyiségű és minőségű pihenéssel. Mindezek révén jelentősen csökkenthetjük az influenzavírusok okozta fertőzés kockázatát, habár így is előfordulhat, hogy végül nem tudjuk kikerülni a járványt.
Vírusfertőzés lévén az influenza ellen hatástalanok az antibiotikumok. Ugyan létezik olyan antivirális gyógyszerhatóanyag, amely gátolja a kórokozó terjedését, ám ennek alkalmazása gyakorlati okokból sok esetben nehézkes vagy nem életszerű. Éppen ezért általában immunrendszerünkre kell bíznunk a munka dandárját, azaz hogy legyőzze a vírusokat. Eközben a legfőbb feladatunk, hogy eleget pihenjünk, továbbá saját közérzetünk javítása érdekében igyekezzünk enyhíteni a betegség nyomán fellépő tüneteket.
Mint azt korábban megírtuk , tévhit, hogy a náthát és az influenzát ki kellene izzadni, valójában nyugodtan lehet gyógyszeresen csillapítani a beteg lázát, hogy jobban érezze magát. Nem szükséges, hogy a testhőmérséklete 37 Celsius-fokra álljon vissza, a cél csupán az, hogy javuljon a közérzete. Fájdalomcsillapításra, köhögésre, torokfájásra és orrdugulásra szintén vásárolhatunk a patikákban vény nélkül kapható készítményeket. Ezen felül, bár betegen sokan étvágytalannak érzik magukat, mégis törekedni kell arra, hogy szervezetünket elegendő mennyiségű tápanyaghoz juttassuk, beleértve természetesen a vitaminokat és ásványi anyagokat is. Ugyancsak kiemelten fontos a folyadékpótlás: e téren a tiszta víz mellett forró italokra és levesekre is bátran támaszkodhatunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Húsleves: a gyulladást is enyhíti
Több évszázadra és számos kultúrára nyúlik vissza a csirkehúsleves mint kezelési módszer alkalmazása felső légúti fertőzések okozta panaszok esetén. Egyfelől egy tápláló ételről beszélhetünk, aminek fogyasztása egyben a folyadékbevitelt, illetve azon keresztül az orrváladék gyorsabb ürülését is elősegíti. Másfelől pedig kutatási eredmények igazolják, hogy a húsleves enyhe gyulladásgátló hatással is bír, ezáltal közvetlenebb formában is befolyásolja a náthás, influenzás tüneteket.
Immár közel két évtizede jelent meg az American College of Chest Physicians (ACCP) CHEST című folyóiratában egy, a sajtóban és a közösségi médiában azóta is rendkívül felkapott tanulmány . A dr. Stephen Rennard, a Nebraskai Egyetem orvosa által vezetett kutatócsapat laboratóriumi körülmények között igyekezett feltárni a csirkehúslevesben rejlő potenciált. A vizsgálat alapján kiderült, hogy a leves egyes összetevői a fehérvérsejtek egy bizonyos típusa, a neutrofilek aktivitását csökkentik. A neutrofilek kulcsszerepet töltenek be a különféle fertőzések, így például a vírusok elleni harcban, eközben viszont szerepet játszanak a gyulladásos állapot fenntartásában is. Mint arra egy 2014-ben megjelent tanulmány felhívta a figyelmet, mind a neutrofilek, mind az azokat aktiváló IL-8 faktor magasabb koncentrációja összefüggésbe hozható a nátha hosszabb lefolyásával, valamint a tünetek súlyosbodásával. A húsleves tehát e téren nyújthat segítséget, enyhítve a gyulladást, egyszersmind a kellemetlen panaszokat.
Kísérleteikhez az amerikai kutatók az alábbi recept alapján készült levest használták fel.
"Nagymama levese"
Hozzávalók:
- 2-2,5 kg bontott csirke belsőségek nélkül
- 1 csomag csirkeszárny
- 3 nagy fej vöröshagyma
- 1 nagyobb édesburgonya
- 3 paszternák
- 2 fehérrépa
- 11-12 nagy sárgarépa
- 5-6 zellerszár
- 1 csokor petrezselyem
- ízlés szerint só és bors
- a tálaláshoz maceszgombóc
Elkészítés:
Tisztítsuk meg a csirkét, majd tegyük egy nagy lábosba, és öntsük fel hideg vízzel, hogy teljesen elfedje. Melegítsük forrásig a vizet, majd adjuk hozzá a csirkeszárnyakat és a zöldségeket. Főzzük körülbelül másfél órán át, közben pedig folyamatosan szedjük le a leves felszínén felszaporodó zsírt. Másfél óra elteltével adjuk hozzá a petrezselymet és a zellerszárat, és főzzük így további 45 percig. Ezt követően vegyük ki a csirkét, amelyet a továbbiakban nem is használunk már a leveshez. (Készíthetünk belőle akár egy ízletes főételt.) A zöldségeket aprítsuk finomra konyhai robotgép segítségével, vagy nyomjuk át egy zöldségpasszírozón. Ízesítsük a levest sóval és borssal, végül pedig tálaljuk maceszgombóccal.
